Már a középkorban használtak rakétát

A vonatkozó, Varia II 347. számú okmányra Doru Todericiu technikatörténész bukkant rá. Lényegében arról a Conrad Haas von Dornbach által írt és rajzolt, főleg rakéta- és tűzijáték-technikai, németnyelvű Kunstbuchról van szó, amely a "technikai tudományok művészetével" foglalkozik. A történész a románra fordított okmánykötegről Manuscriptul Sibiu címmel számolt be, szerzőként Conrad de la Sibiut jelölve meg. 

Conrad Haast a németországi Dornbachból Ferdinánd császár csapatainak tagjaként vezényelték a törököktől fenyegetett erdélyi szász közösség megsegítésére. (A mohácsi vész után időkben a törökök az ország sík közepe és onnan nyugat felé igyekeztek, a hegyes, de az osztrák császár birodalmakén kezelt Erdélyt elkerülték. Később is inkább fejedelemségként uralták, ám a szász közösséggel kesztyűs kézzel bántak. A szászokat a magyar királyok a XII-XIII. században telepítették be az akkor még szinte lakatlan Kelet-Erdélybe. II.Endre 1224-ben megerősítette kiváltságaikat és részleges önállóságukat is.)

Haas a szász központ, Nagyszeben gondnoka, pénztárosa és eszközmestere lett. Utóbbi minőségében a raktárakat, szerszámokat és a fegyvereket is felügyelte. Eszközmesterként feladatának tekintette a rakéták fejlesztését is, amelyeket a pattantyúsok, a tüzérek elődei kezeltek.  (Pattantyús alakulatok még a K.u.K. hadseregben is szolgáltak.)
 
Az akkori rakétákat főleg jelzőeszközként, iránymutatóként, tűzgyújtóként lőtték ki, lehetőleg minél magasabbra. Erre törekedve eszelte ki - a megtalált okirat szövege és rajzai szerint -, hogy ha a puskaporral töltött papírcső aljára egy kis harang alakú fémfúvókát erősít, akkor a lángsugár egyenletesen fúvódik hátra. A rakéta mellé erősített indítóléc pedig segít az egyenes emelkedésében.

Legfontosabb azonban, hogy úgy vélte: ha három rakétát erősít egymás fölé, a legalsó felemeli a szerkezetet, majd miután az égés eléri a másodikat, és meggyújtja azt, az első leválik. Hasonlóan indul be a harmadik "lépcső" is, ám mivel a levált első és második maradványait már nem kell hordoznia, ezért magasabbra juthat, mintha a hármat egymás mellé erősítve, egyszerre gyújtanák be. Lényegében tehát elsőként alkalmazta a többlépcsős rakétát. Felesége rémületére kísérletezett folyadékos hajtóanyaggal, nevezetesen a méregerős román pálinka, a cujka alkalmazásával is.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung honlapja szerint az ugyancsak onnan származó Hans Barth 1983-ben már Németországban írta meg Conrad Haas életét, és azt könyvalakban 2005-ben is kiadták. Érdekes, hogy a modern rakétatechnika és matematika tudósa, Herman Oberth szintén kötődik Nagyszebenhez, ott vetette papírra alapművét.