Az első weboldal a Cern oldalán jelent meg, a szóban forgó eredeti szerver azóta már megszűnt, de egy kópia megtekinthető itt. Azóta rengeteget változott a világ: az internetezés kikerült a „számítógép-rajongók” világából, és mindennapos tevékenységgé vált, megjelent a politika és a közösségi funkciók, a sávszélesség drasztikusan növekszik, és – a dotkom lufi kipukkadása ellenére is – az internet még továbbra is vonzza a befektetőket és a nagy cégeket. (néhány megdöbbentő számadatról már írtunk az internettel kapcsolatban).
De milyen lesz a jövő? A CES újdonságainak kapcsán aktuális lenne áttekintetni a helyzetet. Négy alapvető fronton látunk változásokat; ha kíváncsiak vagyunk, hogy tíz év múlva hogyan és mivel is netezünk, érdemes megvizsgálni ezeket!
1. Mindenhonnan elérhető lesz
Manapság szinte már mindenütt van wifi, azaz vezeték nélküli internet kapcsolat, pár éve azonban még a vezetékes (ethernet kábel és telefonvonal) megoldások voltak többségben. A 3G és 4G hálózatok hihetetlen iramban terjednek.
A legújabb notebookok már beépített 3G támogatással jelennek meg, és lassan már nincsen olyan mobiltelefon, amellyel ne tudnánk bárhonnan a netre kapcsolódni. A fejlődés a teljes vezeték nélküli lefedettség irányába tart: pár éven belül szinte teljes vezeték nélküli lefedettségre számíthatnak az Egyesült Államokban és persze utána Európában is a felhasználók. Sőt, internetcenzúra ide vagy oda, már Kínában is több mint kétszázötven településen teljes hotspot-lefedettség van.
A legtöbb elemző egyetért abban, hogy tíz éven belül, gyakorlatilag bárhová mehetünk a világban, elég lesz, ha kinyitjuk a notebookot (vagy kézbe vesszük a mobilt), és máris rendelkezésünkre fog állni egy viszonylag gyors internet-kapcsolat. A legoptimistább előrejelzések szerint, a következő generációs felhasználók nem is fogják érteni, hogy mit kezdtünk mi annakidején hordozható gépeinkkel a bárhonnan elérhető 4G kapcsolat nélkül.
2. Az internet leválik a számítógépekről
Lassan ideje lesz elfelejteni azt az egyértelműnek tűnő képletet, hogy internetezés = számítógép. Pár éve még csak asztali vagy hordozható gépeken volt elérhető a világháló, napjainkban már mobiltelefonok, Blackberryk, tábla PC-k, játékkonzolok és még ki tudja milyen egyéb kütyük csatlakoznak az internetre.
Ez a leválás nem homogén, széles spektrumon mozog. Európában például (még) főleg asztali gépeinket használjuk netezésre, Amerikában a legtöbben már hordozható gépeket, laptopokat használnak. Japánban főleg mobiltelefonokkal és egyéb eszközökkel interneteznek, de a japán/ázsiai trend elkezdett beszivárogni az USA-ba, és természetesen onnan végül eljut majd hozzánk is.
Japánban nemsokára megjelennek azok az internet TV-k, amelyek egyben mint hotspotok (vagy mint Wi-Fi routerek) is működnek, és innen már csak egy lépés, hogy az autóba épített internet-rádiók vagy online MP3 lejátszók is hotspotok legyenek. Minden nappaliban egy hotspot és a város minden utcájában egy-egy mozgó, mobil Wi-Fi router: ebből is látszik, hogy az előző bekezdésben említett trend előbb-utóbb mindenképpen megvalósul. Az első pont viszont hozza magával a másodikat: ha nem vagyunk helyhez kötve, akkor miért lennénk eszközhöz kötve? Internetezni fogunk bármivel, ami képes a hálóra csatlakozni, az eszközök skálája pedig szépen bővül.
3. Háttérben a szöveg, előtérben a multimédia
A jelenlegi generáció számára az internet amolyan „online újság”, szöveges oldalak hyperlinkekkel, képekkel, esetenként videókkal. Az új generáció (a jelenlegi 13-17 évesek) számára mindez már másképpen jelenik meg. Amikor ők megszülettek, az internet már létezett – az újdonság varázsa kisebb, az elvárások viszont jóval nagyobbak. A legtöbb fiatal videókat, filmeket, tévéműsort néz vagy éppen XBOX-on keresztül böngészgeti a legújabb film- és játékelőzeteseket. A Farmville vagy a Hulu elképesztő népszerűsége jól mutatja, hogy a szövegalapú internet csak egy pici szegmense annak a masszának, amit világhálónak nevezünk.
Persze mindig lesznek online lapok, blogok és fórumok: a jövő hálózata azonban túlnyomórészt multimédiás lesz. A hírekből így lesznek „hírvideók”, majd a hírvideókból online televíziók. Az online újságokból interaktív hírtáblák (kevesebb szöveggel, több képpel és szociális vonzattal), a telepíthető játékokból pedig interneten keresztül játszható játékok. Az ún. Voice-To-Text technológia (hangból-szöveg), már most megjelent például a Nexus One szolgáltatásai között, és bár a technológia még csak alakulgat, az már szinte biztos, hogy le fogja váltani a billentyűzetet. Ha nem sikerülne neki, akkor pedig az érintőképernyő (lásd. iPhone, tabletek, vagy a HP „Wall Of Touch”) fogja megtenni ugyanezt. Vagy a Project Nathal, vagy valami hasonló.
Bármelyik technológia is lesz a győztes, egy biztos: kevesebb gépelés, kevesebb olvasgatás – több média, játék, hang és videó. Pár éven belül ebből áll majd az internet.
4. Inkább szociális háló, mint informatív oldalak halmaza
Tavaly 82 %-kal emelkedett a szociális jellegű szolgáltatások és portálok forgalma (Nielsen). Igaz, egyelőre a Facbook, a Twitter és a többi pár nagyágyú uralja a piacot, pár éven belül azonban rengeteg új szereplőt üdvözölhetünk majd. Az első lépések máris jól láthatók – az iTunes, az XBOX live, a Steam, de még a Youtube is erősen koncentrál közösségi szolgáltatásaira.
Beszélgetés, kommentelés, barátok megjelölése, mikroblogok követése és írása (akár mobilról), személyes eredmények és célok megosztása stb. De ha jobban megfigyeljük például a Wikipédiát, akkor láthatjuk, hogy az óriási információmennyiség hátterében tulajdonképpen egy közösségi oldal „ketyeg”, saját szabályaival, moderátoraival, gondosan felépített közösségével. Napjainkban még az információs oldalak vannak többségben, és ezek mögé/alá épülnek be a közösségi szolgáltatások, de pár éven belül a mérleg nyelve át fog billenni, és szinte minden a szociális háló körül mozog majd. A majdani hatalmas „emberi háló” mögé/alá épül majd be az információ és a tudásbázis.
Milyen lesz tehát az internet a jövőben? Nagyobb, színesebb. Egy kicsit talán „butább”, viszont gyorsabb és könnyebben elérhető. Kevesebb szöveg, több csillogás-villogás. Kevesebb magányos böngészgetés és jóval komolyabb közösségi-háló. Végül (felhasználói oldalról nézve) nem lesz semmi köze a számítógépekhez.
