Az amerikai űrkutatási hivatal egyelőre hivatalosan nem nyilatkozott terveiről, és Barack Obama is csak február elsején ismerteti az űrkutatás finanszírozására vonatkozó terveit. Az NYT és a Wall Street Journal is azt gyanítja, hogy a NASA lemondana a saját hordozóeszközeivel történő kisebb űrutazásokról, ezt úgymond gebinbe, bérletbe adná.

Magáncégeket bíznának meg az űrhajósok szállításával az ISS-re, a Nemzetközi Űrállomásra. Az új típusú saját hordozóeszközök kifejlesztését az előző elnöki adminisztráció, vagyis George W. Bush idején vázolták fel. E tervek szerint az Ares I rakéta embereket, és Ares V pedig teherszállítmányokat juttatott volna az űrbe.

Törlik a holdraszállást és a Mars-utazást?

A Hold - Mission Impossible? © sxc.hu

Elvileg jelenleg még a NASA egyik hivatalos célja, hogy 2020-ra újra embereket vigyen a Holdra, és a Mars-utazás sem kizárt a Constellation (Csillagkép) program jegyében. Ezt a két ambícizus célkitűzést az LAT szerint most törli Barack Obama a NASA fejlesztési elképzelései közül.

Az amerikai elnök hétfőn hozza nyilvánosságra költségvetési elképzeléseit. Obama terveiről számos, egymásnak ellentmondó információ szivárgott ki eddig. Annyi bizonyos, hogy az elnök takarékos büdzsét készít elő. A NASA költségvetése egymilliárd dollárral azért bővülhet az NYT szerint, méghozzá 19-ről 20 milliárdra.

Barack Obama talán új tervekkel is előáll, így felmerült azért valamilyen újabb típusú rakéta fejlesztése is, de a Hold- és a Mars-utazásokat valószínűleg lefújja majd az elnök. Ezeket a projekteket még George W. Bush hirdette meg, elsősorban az űrsikló-program sikertelenségeit ellensúlyozandó, amikor 2003-ban bekövetkezett a Columbia űrrepülőgép katasztrófája.

Távolabbra az állami hordozóeszközök jutnának

Obamáék állítólag most arra készülnek, hogy magánvállalkozások számára írnak ki versenytárgyalást. A tendereztetés célja, hogy magáncégek szállítsák az űrhajósokat a jövőben a Nemzetközi Űrállomásra. Ennek az ötlete egy NASA mellé kirendelt tanácsadótestületttől származik. A testület elnöke nem volt más, mint Norman R. Augustine, a Lockheed Martin cég korábbi vezérigazgatója. (Aligha kell hangsúlyozni, hogy egy ilyen tender természetesen az olyan cégeknek, mint a Lockheed, milyen nyereséget hozhatna, ha elnyernék a megbízást.)

Rövid távon persze minden változatlan: öt űrsikló-utazás még hátravan a régi programból, aztán kivonják ezeket a veszélyes eszközöket a forgalomból. A siklók pótlására eredetileg tervezett Ares I programon négy éve dolgoznak a NASA emberei. Ezt válthatják majd fel az úgynevezett "kereskedelmi" űrhajók, vagyis a versenykiíráson győztes magáncégek hordozóeszközei.

Sokan azonban úgy gondolják, Obamáék továbbra sem mondanának le az emberi űrutazások állami lebonyolításáról. Eszerint az amerikai űrrepülésben 1972 óta át nem lépett határt szárnyalnák túl, vagyis a Föld-közeli orbitális pályákon haladó űrhajók és űrsiklók után messzebbre is juthatnának az (állami) űrhajók. Egyelőre tehát nem világos, hogy a Constellation teljes vagy részleges leállításáról vagy gyökeres átalakításáról lesz-e szó a következő hónapokban,  években.

Ugyanakkor a NASA mellett működő repülésbiztonsági tanácsadó testület inkább az Ares I-programot folytatná, mivel nem határozott meg előírásokat és szabványokat a kereskedelmi űrrepülésre, vagyis arra, hogy magáncégek szállítsák az űrállomásra az asztronautákat.