Horrorisztikus napra ébredt 65 évvel ezelőtt Drezda. A második világháború utolsó hónapjaiban, 1945 februárjában Szászország székhelyét, a barokk műemlékvárost, az "Elba-parti Firenzét" nem tartották fontos katonai célpontnak maguk a németek sem. Talán ezért is zsúfolódott itt össze annyi menekült. Fogságba esett amerikai katonák is voltak Drezdában, amikor a brit Royal Air Force és az amerikai légierő hatalmas bombázást hajtott végre a szász székvárosban. A sokadikgenerációs német-amerikai családból származó Kurt Vonnegut abszurd műveinek egyike ennek alapján született. Az ötös számú vágóhíd szerzője ugyanis amerikai hadifogolyként élte át a gyújtóbombák keltette tűzvészt, illetve a romboló bombák okozta pusztítást Drezdában.

Valószínűleg még ennél is abszurdabb helyzetben volt a B-17-es amerikai bombázók, a "Repülő Erődök" németül folyékonyan beszélő pilótája, Werner Goering. A 303. bombázócsoport tagjaként 1944-től Európa fölött 48 bevetést teljesítő Goeringben azonban még maguk az amerikaiak sem bíztak. A nevét amerikaiasan "oe"-vel író pilóta ugyanis Salt Lake Cityben, Utah államban született 1924-ben, és Hermann Göringnek, a náci német légierő főparancsnokának volt az unokaöccse.

B-17-es bombázó - a második világháború egyik legismertebb amerikai gépe

Wikipedia

Nem szívesen bombázta a nagymamáját Kölnben

Éppen ezért a Wikipedia angol oldala szerint ezért a pilótára, akit sikeres bevetései után kapitánnyá (századossá) léptettek elő, ráállítottak egy különleges feladattal megbízott katonát. A segédpilótának, Jack Renchernek állítólag az volt a dolga, hogy azonnal lelője Werner Goeringet, ha az le akarna szállni Németországban. Rencher később úgy emlékezett Goeringre, hogy legszívesebben vele repülne újra, hiszen kiváló csapatot alkottak. Egyetlen alkalmat idézett fel Rencher, amikor Goering nem szívesen hajtotta végre a feladatot: azt a német várost, Kölnt kellett bombáznia, ahol a nagyanyja élt.

Ugyanakkor a Wikipedia megjegyzésének ellentmond, hogy Rencher nem minden útjára kísérte el Goeringet. Így például 1945 februárjában, amikor a szövetségesek összesen 1300 nehézbombázója indult Drezda ellen, Goering például Rencher nélkül szállt fel - legalábbis ezt bizonyítja az az interneten is megtalálható archívum, amely a 303-asok bevetéseit napra pontosan és a legénység összes tagját bevetésenként összesíti. Ezen az oldalon olvasható Harry D. Gobrecht alezredes, a 303. bombázócsoport történetével foglalkozó hadtörténész elemzése is Drezda bombázásáról. 

Drezda elpusztítása

Gobrecht maga is részt vett a bombázásban, az amerikai hadsereg hadnagyaként ugyanis egy bombázó vezető pilótája - tehát egyben irányítója - volt, akárcsak Werner Goering egy másik gépen. A drezdai bevetésen a Luftwaffe főparancsnokának unokaöccsét nem Rencher, hanem Walter Donald kísérte egyébként segédpilótaként. Gobrecht szerint a város elleni légitámadást a jaltai konferencián határozták el a szövetségesek (USA, Nagy-Britannia és Szovjetunió). A csapás célja a szovjet előrenyomulás segítése volt. Gobrecht szerint az első napon, február 13-án a Royal Air Force, tehát a britek támadtak, és gyújtóbombáik, illetve a nyomukban keletkezett tűzvész akkora pusztítást végzett, hogy a másnap támadó amerikai bombázóknak már radart kellett használniuk, mert semmit sem láttak a Drezda fölött gomolygó füsttől. A britek ezután még a harmadik napon is támadtak, tehát február 15-én is bombázták a várost. Az áldozatokról máig nincsenek biztos adatok. A legalacsonyabb és - legmegbízhatóbb - becslések 25-40 ezer halottról számolnak be, elterjedtek azonban több százezres számok is, sokszor emlegetik például a 250 ezer áldozatról szóló, nem igazán megalapozott adatot. Gobrecht legvalószínűbbnek azt tartja, hogy harmincezren halhattak meg a szász székvárosban.

Drezda - bombázás után

Wikipedia/Bundesarchiv

Visszatérve Werner Goeringre, természetesen komoly biztonsági átvilágítás után engedték csak repülni az amerikai bombázókötelékekben, állítólag az FBI hónapokig nyomozott az ügyben. Az amerikai légierő a háború alatt titokban tartotta, hogy a utahi pilóta kinek a rokona. Családjáról tudni érdemes, hogy Werner apja, Karl - aki a birodalmi marsall idősebb testvére - még a XX. század elején kivándorolt az USA-ba. Wernerről a Wikipedia azt írja, hogy mormon vallású - bár a The Millenial Star című, mormon ügyekben járatos internetes forrás szerint ez csak feltételezhető. Hogy mikor tért át Werner, illetve, hogy esetleg apja már ilyen hitben neveltette, ez nem egyértelmű a forrásokból.

Egy másik Göring-unokaöcs a Luftwafféban szolgált

A Németországban maradt Göringek mindegyike sem volt feltétlenül lelkes náci: Hermann Göring Luftwaffe-főparancsnok másik testvére, Albert zsidók és csehek mentésében közreműködött a világháború alatt. Állítólag még a Franciaország elleni német támadás időpontját is elárulta a briteknek 1940-ben.

Ugyanakkor a Luftwaffe főparancsnokának, Hermann Göringnek a másik unokaöccse, Hans-Joachim Göring a német légierő pilótája volt. Ő 1940-ben halt meg, amikor a RAF Hawker Hurricanjai lelőtték a gépét, egy Messerschmitt Bf 110-es vadászbombázót.

Egy furcsa Hitler: megváltoztatta a nevét Willy, de...

A Göring családhoz hasonlóan megosztottak voltak a Hitlerek is: William Patrick Hitler, azaz Willy például az USA haditengerészeténél szolgált, Roosevelt amerikai elnök külön engedélyével. Ez a Hitler-unokaöcs, ifjabb Alois Hitler és Bridget Dowling fia, 1911-ben született Liverpoolban, Angliában. Apja, Alois Hitler a náci vezérnek, Adolf Hitlernek a féltestvére volt.

Willy politikai magatartása korántsem volt egyértelmű. Egy ideig a náci Németországban is élt, és állítólag Adolf Hitlertől akart kicsikarni magasabb állami posztokat, végül azonban 1938-ban elhagyta Németországot. Az amerikai haditengerészetnél 1944-47 között szolgált - egy katonai gyógyszerész segédje volt -, megsebesült, és megkapta a Bíborszív kitüntetést is az USA-ban. Később megváltoztatta a nevét: a Hitlert elhagyta ugyan, de az angolos hangzású Stuart-Houston egyesek szerint a fajelmélet ideológusára, az angol származású, de később Németországban élő Houston Stewart Chamberlainre - illetve annak keresztneveire - utal. (Ez a Chamberlain nem azonos a brit miniszterelnökkel, Neville Chamberlainnel, aki 1938-ban hagyta, hogy a németek és az olaszok feldarabolják a müncheni szerződésben Csehszlovákiát.)

Willy Hitler meggyőződését nehéz lenne pontosan rekonstruálni, de az is furcsa, a világháború vége után, 1949-ben született gyermekének az Adolf nevet adta. Igaz, ez csak a második neve volt Alexander Adolfnak, de a Hitler-családban egy ilyen keresztnév jelentőségének azért tudatában kellett lennie mindenkinek. Willy 1987-ben halt meg Amerikában. Négy fia volt, de egyetlen unokája sem. Az egyik fia (Howard Ronald Stuart-Houston) autóbalesetben halt meg, a másik három (Alexander Adolf, Louis és Brian William) pedig a legendák szerint megfogadta, hogy nem lesz gyermekük. Hogy ez igaz-e vagy sem, nehéz ellenőrizni, annyi azonban valószínűsíthető, hogy velük halhat ki Adolf Hitler oldalági rokonsága.