A világ legnagyobb élő organizmusának tartott korallzátony egyharmadán, vagyis mintegy 114 ezer négyzetkilométeren még 2004-ben alakították ki a halászatmentes övezeteket. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent friss tanulmány az elmúlt évek tudományos megfigyeléseit összegezve jutott arra az eredményre, hogy a védett zónák rendkívül nagy szerepet játszottak a korallrengeteg újjászületésében.

Az eredmények egészen lenyűgözőek" - mondta Laurence McCook, a tanulmány vezető szerzője. "A védett területek arányának növekedése nagyon jót tesz a tengeri élővilágnak, jó a halaknak és jó azoknak az embereknek is, akiknek a korallzátonytól függ a megélhetésük" - tette hozzá.

Wikipedia

A tanulmányból kiderül, hogy a halászattól mentes területeken nem csak megnőtt a halak száma, de már a nagyobb testű fajok, így például a cápák is szívesen megfordulnak ott, és a korallokat is kevesebb káros hatás éri. "Ez egy nagyon fontos eredmény, nem csupán a zátony szempontjából, amelyet a korallok építenek, hanem a turizmus és a halászat szempontjából is, hiszen a koralldzsungel rengeteg halnak ad otthont" - mondta a szakember.

"Szerintünk mindez növeli a korallzátony értékét és valószínűleg hozzájárul a halászat hosszú távú fenntarthatóságához is" - tette hozzá McCook, a korallzátony tanulmányozással foglalkozó ausztrál kutatóközpont és a Nagy-korallzátony tengeri parkhatóságnak is a munkatársa. A szakember ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a korallzátonyra továbbra is fenyegetést jelent a globális felmelegedés.

A klímaváltozás következtében ugyanis növekszik a víz hőmérséklete és savtartalma is, ez pedig meggátolja a korallok növekedését, illetve a kifehéredésükhöz vezet. Utóbbi azt jelenti, hogy az apró korallorganizmusok - általában a magas hőmérséklet hatására - elpusztulnak, és nem marad belőlük más, csupán a fehér mészkővázuk.