Mint a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján olvasható, a hatvan asztronómusból álló nemzetközi kutatócsoportot Hans Deeg (Instituto de Astrofísica de Canarias, Spanyolország) vezette, a tanulmány szerzőinek listáján a negyedik helyen szerepel Csizmadia Szilárd (DLR/Német Űrkutatási Központ).

Az exobolygót a CoRoT mesterséges hold segítségével fedezték fel, amelyet a Francia Űrügynökség (CNES) készített több más ország és az Európai Űrügynökség (ESA) közreműködésével. 2006 vége óta kering Föld körüli pályáján, hogy mindössze 27 cm-es átmérőjű távcsövével csillagok apró fényességváltozásait vizsgálja. A változások megfigyelése egyrészt a csillagok előtt esetleg elvonuló bolygók felismerését szolgálja. Ez a tranzitmódszer, amelynek során egy csillag fényének periodikusan bekövetkező apró gyengülését mérik, mikor egy bolygó közvetlenül előtte halad el. Másrészt a CoRoT a csillagok belső szerkezetét feltáró rezgések vizsgálatát teszi lehetővé.

A műhold 2008 nyarán, 145 napnyi megfigyelés után azonosította a csillagot, amely körül az exobolygót gyanították. A felfedezés megerősítésére, valamint a bolygó pályájának és fizikai paramétereinek pontos meghatározására azután földi távcsövek egész hadával kellett további méréseket végezni.

A CoRoT-9b katalógusjelű bolygó olyan, mint a Jupiter, de a Merkúréhoz hasonló pályán kering központi csillaga körül. Az ismert exobolygók közül talán a CoRoT-9b hasonlít leginkább a bolygókról a Naprendszerben kialakított képhez.

"A CoRoT-9b a tőlünk 1500 fényévre levő, a Kígyó (Serpens) csillagkép irányában látszó, a Naphoz hasonló csillag körül kering. Nem túl elnyúlt ellipszispályáján 95 nap alatt kerüli meg központi csillagát, amivel a tranzitmódszerrel felfedezett exobolygók közül eddig messze a legnagyobb keringési idejűnek számít. Jelenleg négyszáznál is több exobolygó ismert, közülük mintegy hetvenet fedeztek fel tranzitmódszerrel - olvasható az MCSE honlapján. Az új bolygó egy szempontból hasonlít az eddig ismert fedési exobolygók legtöbbjére: tömege viszonylag nagy, a Jupiteréhez hasonló. Ami a csillagától való nagy távolságon, s a kevéssé lapult pályán kívül a leginkább megkülönbözteti tőlük, az a feltűnően "normális" hőmérséklete, vagyis nem egy eddig megszokott "forró Jupiterről" van szó. A számítások szerint légkörének hőmérséklete -20 és 160 Celsius-fok körüli, s nem lehet nagy eltérés a megvilágított és az éjszakai félteke között. Olyan fizikai körülmények uralkodnak tehát rajta, amilyenekkel a saját Naprendszerünk bolygóin is találkozhatunk.

Az exobolygók kutatói számára különösen érdekes a CoRoT-9b, mert központi csillagától viszonylag messze kering. Ezért fejlődésében nem okozhatott számottevő zavart maga a csillag, például a szoros közelségből más esetekben adódó árapályfűtés miatt. Így a bolygófejlődési modelleket jól lehet alkalmazni erre az égitestre. A 0,8 Jupiter-tömegű, a Jupiterével gyakorlatilag azonos átmérőjű bolygó anyaga főleg hidrogénből és héliumból áll, de feltételezhető, hogy akár 20 földtömegnyi egyéb elemet is tartalmaz. Igen hasonlít tehát Naprendszerünk óriásaira, a Jupiterre és a Szaturnuszra.