Kiderült, hogy a trák sír száz évvel fiatalabb, mint eddig gondolták, de így is a Kr.e. IV. századra tehető a kora. Bulgáriában közismert a sztaroszeli sír, amely a Balkán-félsziget legnagyobb földalatti templomát, szentélyét rejti magában. A tudósok korábban már megállapították, hogy trák emlékről van szó, de eddig tévesen datálták a sír keletkezési időpontját. Most német segítséggel derült ki, hogy a földalatti templom II. Amatokosz trák király idején, Kr.e. 359-351.

Bulgária plovdivi megyéjében, a Szredna Gora hegység lábánál fekszik Sztaroszel falu, amely Hiszarja körzetéhez tartozik. Az itteni kutatásokat Ivan Hrisztov régész vezetésével folytatták a Bolgár Nemzeti Múzeum munkatársai. Most német segítséggel, a Heidelbergi Egyetem laboratóriumában dolgozó Bernd Krommer közreműködésével kiderítették, hogy olyan tárgyakat találtak a sírban, amelyeket Kr.e. 358 után készítettek. (Mindezt radiokarbonos kormeghatározással állapította meg a heidelbergi szakértő.)

A templom elkészülte után egyébként földdel borították be a helyszínt, és egy hatalmas sírdombot hoztak létre. Amatokosz király az úgynevezett odrisz (odrüsz) állam fennállása idején uralkodott. Az odriszok Kr.e. V-III. században alkottak államot a mai Bulgária területén. A mostani kormeghatározás megváltoztatta a tudósok álláspontját, akik eddig úgy hitték, hogy Szitalkész (Sitalces) király idején emelték a sírdombot, aki Kr.e. 445-424 között uralkodott, és az odrisz állam harmadik királya volt.

Az ókori Trákia bukása összefügg a tőlük délebbre élő makedónok felemelkedésével. Az odrisz állam II. Fülöp makedón király támadásai miatt gyengült meg. A makedón uralkodó a trákokat Kr.e. 342-341-ben győzte le. (II. Fülöp Nagy Sándornak, az ókor talán legnagyobb hódítójának volt az apja.)