A felhasználóknak egy fontot kell fizetniük, ha egynapos hozzáférést szeretnének, de két fontért már egyhetes előfizetést kaphatnak.

Az új online verziók május elején indulnak majd – felváltva a korábbi weboldalt, a mindkét lap híreit megjelenítő Times Online-t.

A regisztrált felhasználók ingyenesen tesztelhetik az oldalakat, a teszt-periódus lejárta után egy azonosítót és jelszót vásárolva mindkét oldalt látogathatják.

A papír napilapok eladási mutatói meredeken zuhannak, ezért vezetik be az újfajta üzleti modellt, melytől természetesen bevételt remélnek. A stratégia nem veszélytelen, számításba véve, milyen rengeteg hírforrás van az interneten. A Times egyik szerkesztője, James Harding ugyanakkor azt hangsúlyozta a BBC-nek, hogy még mindig kevésbé veszélyes pénzt kérni a webes hírekért, mint egyszerűen az újságírói munka eredményét ingyen odadobni. A hírgyártást a zeneipar helyzetével állította párhuzamba: „Négy évvel ezelőtt sokan azt hitték, a zeneiparnak vége, mert ingyen le lehet tölteni a számokat. Ma pedig az emberek az online zeneboltokból veszik az albumokat.”

Az NI vezetése arra is utalt, hogy további két hírlap online verziója, a Sun és a News of the World is fizetős lesz.

Felmérések szerint egy weboldal látogatóinak mintegy öt százaléka hajlandó fizetni az ott publikált tartalmakért. A Times Online-nak 1,22 millió látogatója van naponta jelenleg.

A News Corp tulajdonában levő Wall Street Journal – az egyik legsikeresebb fizetős online híroldal – 407 000 online előfizetővel büszkélkedhet. Szakértők ugyanakkor rámutatnak arra a nagy különbségre, hogy a WSJ speciális tartalmat kínál, azaz egészen más üzleti modellt feltételez, ha az általános hírekért kérnek pénzt. A Guardian főszerkesztője, Alan Rusbridger januárban egyenesen rossz ötletnek titulálta az utóbbi modellt.