A Twitter hozzáférést biztosít csaknem az összes tweethez, azaz bejegyzéshez a 2006. március 21-én elküldött legelső üzenetig bezárólag, amelyet Jack Dorsey, a szolgáltatás társtulajdonosa adott fel a világhálón. Nem volt mélyenszántó üzenet és Dorsey meg sem közelítette a 140 karakteres határt: mindössze annyit írt, hogy "Jack", legalábbis a Kongresszusi Könyvtár nyilvántartása szerint.
A könyvtár a kutatók munkáját akarja megkönnyíteni azzal, hogy az elektronikusan archivált csiripekkel újra feleleveníthetik a fontosabb eseményekről folytatott vitákat. Érdekes kordokumentumok lehetnek például a Barack Obama amerikai elnök 2008-ban történt megválasztása után, a tavalyi iráni tüntetések alatt, vagy az idei haiti földrengéskor postázott üzenetek. Az utókornak megőrzött bejegyzések között lesz az is, amelyben maga Obama jelentette be - történelmi jelentőségű - választási győzelmét.
Fontos megszorítás, hogy csak a nyilvánosságnak szánt üzenetek lesznek elérhetők, a magánjellegük miatt "védettek" nem, ezek viszont csak a tweetek kis százalékát teszik ki. A Twitter egy másik korlátozásra is felhívta a figyelmet: a Kongresszusi Könyvtár egyes üzenetekhez a feladásuktól számított hat hónapon át nem férhet hozzá. A napi 55 milliós üzenetforgalom mellett, amelyet a 105,8 millió regisztrált felhasználóval rendelkező mikroblog-szolgáltatás most lebonyolít, ez azt jelenti, hogy az intézmény dokumentumgyűjteményéből mindig hiányozni fog több milliárd tweet.
Matt Raymond, a könyvtár kommunikációs igazgatója az intézmény hivatalos blogján írt bejegyzésben emlékeztetett arra, hogy 2000 óta archiválnak interneten közzétett adatokat, indulásként kongresszusi és elnöki választási kampányok honlapjait "gyűjtötték be", és azóta 167 terabájt információt őriznek a világhálóról.
Legközelebb tehát, ha vacsorájukat taglaló üzenetet küldenek a Twitteren, jusson eszükbe, hogy csiripjükkel talán beírják magukat a történelembe, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy bővítsék a jövő nemzedékeinek ismereteit a világról.
