A faj csontjaira 1895-ben bukkant Nopcsa Ferenc őslénykutató testvére a család erdélyi birtokán. (Apjukról, Nopcsa Lászlóról mintázta Jókai Fatia Negra alakját a Szegény gazdagokban.) Az apró csontokról Nopcsa úgy gondolta, hogy a szigethatástól eltörpült szauropodáké. A kortárs kutatók véleménye szerint azonban inkább fiatal állatoké lehettek, mivel a környéken talált többi szauropodacsont jóval nagyobb őshüllőktől származott.

A Bonni Egyetem kutatói, Koen Stein és Martin Sander vezetésével most elfűrészelték a Magyarosaurus megkövült csontjait, hogy tanulmányozhassák mikroszkopikus szerkezetüket - tudósított a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása az amerikai tudományos akadémia folyóiratában megjelent tanulmányra hivatkozva.

Stein, aki doktori disszertációját írta a témából, csodálatra méltónak nevezte, hogy 70 millió év után is megőrződött a csontok mikroanatómiája. A csont élő szövet, amelyet egy élőlény - a szauropodák éppúgy, mint az ember - élete során folyamatosan lebont és felépít. A megújulás nyomait tanulmányozva a kutatóknak sikerült bebizonyítaniuk, hogy a kistermetű dinoszaurusz kifejlett példány volt - vagyis Nopcsának igaza volt. A Magyarosaurus dacus nagyobb testű elődei ellenére csak egy nagyobbacska ló marmagasságát érte el, bár testfelépítése révén akár hat méter hosszúra is megnőhetett. Egy másik szauropodacsoport képviselőjével, a 90 millió évvel korábban élt Europasaurusszal együtt minden idők legkisebb szauropodája volt.

Honnan származnak a nagyobb csontok?

A kutatás rávilágított arra is, hogy a szigeteken élő dinoszauruszok ugyanazokon az ökológiai és evolúciós folyamatokon mentek át, mint a mai emlősök. Az eredetileg hatalmas szigetlakók ugyanis elszigeteltségükben eltörpültek, míg egykor parányi élőlények mérete megnövekedett.

A Standardnak nyilatkozó kutatók elmondták: hogy egyelőre nem tisztázott, hogy a Magyarosaurus közelében talált más, nagyobb csontok olyan állatoktól származnak-e, amelyek az egykori szigetre átúsztak, vagy éppen a Magyarosaurusok nagyobb testű rokonainak maradványai.

A Wikipedia magyar oldala szerint a Magyarosaurus a sauropoda dinoszauruszok egyik neme a késői kréta kor maastrichti periódusából. Maradványai a mai Hátszeg (Románia) környékéről kerültek elő, ahol ebben a korszakban egy vulkáni szigetcsoport volt. Ez az egyik legkisebb méretű sauropoda, hossza csak 6 méter körül volt; kis méretei az izolált zsugorodás miatt alakultak ki. A legtöbb dinoszaurusznemhez hasonlóan a Magyarosaurusnak is csak egyetlen faja ismert, a M. dacus.