A csillagászati műhold, amelyet a Francia Űrügynökség (CNES) készített több más ország és az Európai Űrügynökség (ESA) közreműködésével, 2006 vége óta kering Föld körüli pályáján, hogy mindössze 27 centiméteres átmérőjű távcsövével a csillagok apró fényességváltozásait vizsgálja. A változások megfigyelése egyrészt a csillagok előtt esetleg elvonuló bolygók felismerését szolgálja. Ez az úgynevezett tranzitmódszer, amelynek során egy csillag fényének periodikusan bekövetkező apró gyengülését mérik, amikor egy bolygó közvetlenül előtte halad el. Másrészt a CoRoT a csillagok belső szerkezetét feltáró rezgések vizsgálatát teszi lehetővé.

Amikor a műhold egy ilyen rendszeresen bekövetkező elhalványulást regisztrál, az égbolt adott szegmensét földi telepítésű teleszkópokkal kezdik el figyelni. Annak ellenére, hogy a csillagászok nem tudják közvetlenül megfigyelni ezeket a planétákat, a csillagászati műhold és a földi megfigyelések során nyert adatok segítségével képesek pontosan meghatározni a bolygók méretét, tömegét, pályáját - olvasható a  ScienceDaily tudományos hírportálon.

"Minden egyes új exobolygó felfedezése újabb adalékkal szolgál az égitestek kialakulásának és fejlődésének folyamatáról. Minél több ilyen bolygót találunk, annál jobban megértjük ezt a folyamatot" - nyilatkozta Magali Deleuil, a marseille-i asztrofizikai laboratórium kutatója, a CoRoT exobolygó-program vezetője.

Patrice Amoyel (CNES)

Susanne Aigrain, az Oxfordi Egyetem fizikai intézetének asztrofizikusa, a brit kutatócsoport vezetője szerint mind a hat új bolygó igen érdekes a maga nemében.

A hat közül a CoRoT-8b katalógusjelű bolygó a legkisebb, amelynek tömege a Szaturnusz tömegének 70 százalékát teszi ki. Ez a projekt során felfedezett második legkisebb bolygó a CoRoT-7b után. Belső szerkezete tekintetében valószínűleg a Neptunusszal és az Uránusszal mutat hasonlóságot.

A CoRoT-10b az "excentrikus" óriás - olyan elnyújtott pályán kering központi csillaga körül, hogy felületi hőmérséklete 250 és 600 Celsius fok között ingadozik, e változás mindössze 13 nap leforgása alatt következik be: nem egészen két hétig tart ugyanis egy év ezen a planétán.

A CoRoT-11b központi csillaga, a CoRoT-11 40 óra alatt fordul körbe tengelye körül. (Összehasonlításképp a mi Napunk rotációs periódusa 26 földi nap). Így bravúros teljesítményt jelentett a CoRoT-11 felfedezése, mivel tranzitmódszerrel igen nehéz észlelni egy gyorsan forgó nap esetében planéta okozta elhalványodást.

Felfedeztek három gigászt is - a CoRoT-12b, 13b és 14b katalógusjelű bolygókat. Mindhárom nagyon közel "merészkedett" saját napjához, ám igen különböznek tulajdonságaik tekintetében. A CoRoT-13b ugyan kisebb, mint a Jupiter, ám tömörsége a duplája, ez arra utal, hogy igen masszív kőzet alkotja belső magját.  A CoRoT-12b a "felpüffedt" forró Jupiterek családjába tartozik, óriási méretét az intenzív csillagközi sugárzásnak köszönheti. A CoRoT-14b mérete a Jupiterével azonos, tömege viszont Jupiter tömegénél 7,5-szer nagyobb. Az ilyen nagytömegű, forró bolygók igen ritkák, a CoRoT-14b csupán a második ilyen planéta.

Felfedeztek egy barna törpét is, a CoRoT-15b katalógusjelű égitest tömege a Jupiter tömegének hatvanszorosa. Az égitest igen tömör, a Jupiter sűrűségét negyvenszer múlja felül, ezért sorolták az égitestet a barna törpék közé, amelyek jellegüknél fogva a csillagok és a bolygók közötti köztes helyet foglalnak el. A barna törpék sokkal ritkábbak, mint a bolygók, ami még izgalmasabbá teszi a felfedezést.