A nő csontvázán nem találtak sérüléseket, s a szakértők véleménye szerint természetes halállal hunyt el húszas évei derekán egy olyan korban, amikor a születéskor várható élettartam alig érte el a 30 évet - olvasható a The Independent online kiadásában.

Szívét a mumifikálás befejezte után visszahelyezték mellkasába. Ennek fontos szerepe volt túlvilági sorsa szempontjából: a "szív megmérettetése" elnevezésű szertartás során az igazság mérlegének egyik serpenyőjébe az elhunyt szívét, a másikba serpenyőjében Maatnak, az igazság istennőjének tollát helyezték. Amennyiben a halott szíve könnyebbnek bizonyult, mint a toll, az illető méltó volt, hogy az istenek társaságába kerüljön a túlvilágon. A  súlyosabb szív viszont egyértelműen azt jelezte, hogy az eltávozott nem élt tisztességes életét. Szívét Ammut, a halottfaló zabálta fel, amelynek krokodilfeje, vízilóhátsója, oroszlánteste volt, az elhunyt pedig örök időkre arra kárhoztatott, hogy a világok között lebegjen.

A szív megmérettetése - papírusz Krisztus előtt 1375-ből

Wikipedia

A CT-vizsgálat során az asszony combjai között vászonba pólyált csomagot fedeztek fel, a kutatók feltételezése szerint a belső szerveit helyezték oda.

Mint Caroline McDonald, a Colchesteri és az Ipswichi Múzeum kurátora rámutatott, az Egyiptomi Birodalom korai korszakaiban a belső szerveket speciális tárolókba, úgynevezett kanopuszedényekbe helyezték, később azonban egyszerűen "becsomagolták" és visszahelyezték a testbe.

A kurátor a legérdekesebbnek az óegyiptomi asszony koponyáját tartja. Agyát eltávolították, majd a koponyaüregbe a jelek szerint vászondarabokat és csonttöredékeket tömtek.