Bármilyen meglepő, a 48 órás sorban állás egy iPhone-ért, nem új találmány, és nem is az Apple egyedüli érdeme:...
Bármilyen meglepő, a 48 órás sorban állás egy iPhone-ért, nem új találmány, és nem is az Apple egyedüli érdeme: számítástechnikai és elektronikai eszközökért már évtizedekkel ezelőtt is képesek voltunk lelkesen, tömött sorokban várakozni. Lássuk, mik voltak ezek, és mi lett velük azóta?
Walkman – 1980, Sony
Kevés olyan sikeres termék van, ami felvehetné a versenyt az 1980-ban megjelent „walkman” nevű Sony találmánnyal. Az apró, kazettás zenelejátszó annyira sikeres lett, hogy a „walkman” név a köznyelvbe is bekerült, évtizedekig ezzel a jelzővel illetünk szinte minden hordozható kismagnót, akár Sony-gyártmány volt, akár nem. A walkman elnevezés mellesleg azóta is a Sony bejegyzett védjegye, mostanában a Sony-Ericsson telefonokra használják.
Az apró zenelejátszó Akio Morita mérnök (és a Sony társalapítója) találmánya, az elektronikától a megjelenésig mindent ő tervezett a híres, első verzióban. A walkman volt a világ első hordozható zenelejátszója, jelentősen megváltoztatva a fogyasztók zenehallgatási szokásait (ekkor alakult ki például a „kocogás közben zenét hallgatok” tábora) – Morita találmánya tette lehetővé, hogy az emberek magukkal vigyék az utcára a zenét.
A tévhitekkel ellentétben a walkman azóta sem szűnt meg: először lett belőle „discman” (hordozható CD-lejátszó), sőt 1989-ben megjelent a kevésbé sikeres GV-8 Video Walkman is. Az új évezredben végül minidisk-walkman, majd sima MP3 lejátszó lett belőle. De a nyolcvanas években elért népszerűséget azóta sem sikerült túlszárnyalnia a Sonynak.
Commodore – 1982, C64
A világ első „otthoni” számítógépe. Az a tény, hogy a tévére lehetett csatlakoztatni, valamint hogy színes képet, ráadásul még zenét is képes volt előállítani, szinte csodának számított. Jack Tramiel sorhajóhadnagy találmánya a világ legnagyobb számban értékesített személyi számítógépmodellje (1993-ig 25 millió darabot adtak el belőle – a PC-eladások nem számítanak, mivel a PC nem egy konkrét számítógé-modell).
A C64 és Jack részletes történetét már megírtuk. És hogy mi lett a gép sorsa, amiért napokat voltak képesek sorban állni az emberek? Nos, eljárt felette az idő, a PC-k átvették az uralmat – a Commodore cég pedig megszűnt, így a legenda feltámadására semmi esély.
Compact Disk Player – 1983, Sony
A világ első CD-lejátszóját a Sony dobta piacra, CDP101 néven. A szerkezet Nobuyuki Idei (és persze sok más Sony-mérnök) munkája. A sercegő, a zenét tompán visszaadó kazetták és a macerás bakelitlemezek után ez óriási ugrás volt: 150 percnyi zene, kristálytiszta, 44,056 Hz-es minőségben. A 15 grammot nyomó és 1.2 milliméter vastagságú lemezeknek mindenki a csodájára járt.
Nem kellett hozzá pár hónap, és a CD-lejátszó az "évtized terméke" lett. Érdekesség, hogy eleinte sok felhasználó azt hitte, a bakelitlemezekhez vagy kazettákhoz hasonlóan a CD-nek is két oldala van… A Sony után pár hónappal a többi nagy gyártó is belépett a versenybe, és a nyolcvanas évek végére szinte minden zenerajongó rendelkezett már ilyen-olyan CD-lejátszóval.
Az audió CD-k, bár a forgalmuk erősen csökken, a mai napig kaphatók, szinte azonos paraméterekkel – a lejátszók azonban lassan kimennek a divatból, és átveszi a helyüket az audió CD-k lejátszására is alkalmas számítógép, vagy az MP3.
VHS lejátszó – 1984, JVC
VHS azaz „Video Home System” – a JVC dobta piacra a világ első „videóját”. Megtörtént, ami addig elképzelhetetlen volt: az emberek mozifilmeket nézhettek otthonukban, sőt, műsort és filmeket rögzíthettek, és persze főleg másolhattak egymás között. (A jogvédők akkoriban még sehol sem voltak).
A nyolcvanas évek végére a VHS elérte fénykorát: egyes felmérések szerint az USA minden háztartásában fejenként két darab videó volt. A videomagnók megjelenésük után több mint harminc évvel még mindig kaphatók és népszerűek, igaz már nem játszanak olyan jelentős szerepet az életünkben, mint egykor, a hőskorban.
Nintendo NES – 1985, Nintendo
Bár hivatalosan nem a világ első játékkonzolja, azonban mégis a NES (Nintento Entertainment System) volt az első játékkonzol, ami átütő sikereket ért el. 1987-re a legnagyobb példányszámban eladott otthoni, tévére köthető játékgép lett, nem is igazán volt konkurenciája.
Ekkor került be a köztudatba a „kontroller” (játékgép vezérlésére szolgáló beviteli eszköz), ami szintén a Nintendo találmánya, ráadásul a NES volt az első konzol, amire külsős cégek (hivatalosan „3rd party developers”) készíthettek játékokat, maga a Nintendo csak a hardvert adta hozzá. Azóta is ezt az üzleti modellt használják a játékkonzolok/játékok vonatkozásában, az XBoxtól a Playstationig. A gép 256x240-es felbontásban varázsolta a tévéképernyőre a játékokat, a zene öt hangcsatornából (ez nem ugyanaz, mint az 5.1 – csupán öt polifóniát jelent!) dübörgött, a fiatalok pedig egymást taposták a bevásárlóközpontokban, hogy megkaparinthassák a legújabb csodamasinát.
A magabiztos Tisza-előnyt mérő, június elején készült Medián-kutatásban azt is megvizsgálták, milyen hatással lennének a különböző összefogás-kombinációk Magyar Péter pártjára.
A minisztérium sem tagadta, hogy nagykövetségeknek is levelet írt a Pride betiltásáról, melyre szerintük a Pride körüli tudatosan keltett álhírek miatt volt szükség.
Ami igazán érdekes, hogy mi maradt ki a dokumentumból.
Egész Európát érintő azonnali visszahívási kampány indult.
