A paleontológusok már régóta vitatkoznak azon, hogy zsákmányszerző vadász, vagy dögevő volt-e a Tyrannosaurus. Óriási, borotvaéles fogai ragadozó mivoltát látszanak bizonyítani, ám a jelenkori csúcsragadozók, az oroszlánok példájából kiindulva, amelyek alkalomadtán potyázni sem restek, ha egy állattetem akad az útjukba, a dögevés sem zárható ki - olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.
A csontokon talált harapásnyomokból kiindulva nehéz megállapítani, hogy az áldozat mily módon múlt ki, így a dögevést csak akkor lehet(ne) rábizonyítani az őshüllőre, ha tetten érné valaki. Egy Tyrannosaurus azonban lebukott, esetében bebizonyosodott, hogy döghúst fogyasztott. Egy nagytestű növényevő dinoszaurusz, Saurolophus, azaz "fejdíszes gyík" 70 millió éves 90 centiméteres felkarcsontja 15 évvel ezelőtt került elő Mongóliában, a Góbi-sivatagban. A csonton számtalan harapásnyom látható, amelyek oly nagyok, hogy nem származhattak mástól, mint a tyrannosaurida dinoszauruszok Ázsiában élt nemének képviselőjétől, egy Tarbosaurustól, utóbbi volt a térség egyetlen nagytestű ragadozója. A dögevés gyanúját az támasztja alá, hogy harapásnyomok csupán a felkarcsonton láthatók, noha a Saurolophus egész csontvázát sikerült feltárniuk a paleontológusoknak.
"Amennyiben a Tarbosaurus ölte volna meg a növényevő dinoszauruszt, hogyan maradhattak sértetlenek a többi csontok?" - tette fel a kérdést David Hone, a pekingi paleontológiai és paleoantropológiai intézet kutatója.
Mint kifejtette, a jelenkori ragadozók, ha megölik a zsákmányt, először az áldozat hátsó végtagjait, majd a hastájékot veszik "kezelésbe".
"Nagyon fura lenne egy ilyen óriási ragadozó esetében, mint amilyen a Tarbosaurus volt, hogy elejtve egy 12 méter testhosszúságú állatot, annak csupán az egyik felső végtagjáról rágja le a húst. Kivételt képez az az eset, ha az állat többi részéhez nem képes hozzáférni" - magyarázta David Hone.
A Saurolophus tetemére egy egykori folyómederben bukkantak, a dinoszauruszt nagy valószínűséggel elragadta az ár, majd tetemét betemette a homok, csupán egyik mellső végtagját hagyva szabadon.
"Az adott térség a botswanai Okavango-folyó deltájára emlékeztetett. Sivatagos környezet volt, ahol a hírtelen lezúduló csapadék nyomán felduzzadó folyamok mindent elsodortak a maguk útján, s még egy olyan nagytestű állatot is képesek voltak betemetni, mint amilyen a Saurolophus" - hangsúlyozta Eric Sniveley, az Ohio-i Egyetem paleontológusa, aki nem volt részese a kutatásnak.
A Tarbosaurus azt ette meg, amihez hozzáfért, vagyis döghúst lakmározott. "A Tyrannosaurus esetében ez a dögevés első bizonyítéka" - tette hozzá Eric Snively.
Érdekes módon míg a felkarcsont végén mély harapásnyomok látszanak, mint ez megszokott a Tyrannosaurus-lakomák maradványainál, a csont közepén csupán a felső állkapcsától származó finom kaparások vannak.
"Gyengéden fejtette le az izmokat a csontról, bizonyítva, hogy a Tyrannosaurusok nem végeztek durva hentesmunkát" - emelte ki David Hone.
Az viszont rejtély marad, hogy a Tyrannosaurus miért végzett ilyen aprólékos munkát, noha képes volt szőröstől-bőröstül, s persze csontostul bekebelezni az egész végtagot. Az egyik lehetséges magyarázat, hogy bár a csont sok tápanyagot tartalmaz, emésztése rengeteg energiát igényel, ezért csupán ínségesebb időkben fanyalodtak ilyen táplálékra. Bőség idején a Tyrannosaurus csupán a húsos részekre szorítkozott.
A kutatásokról szóló beszámoló az Acta Palaeontologica Polonica című szaklapban jelent meg.
