szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Háromszázhetvenöt éve, 1635. július 18-án született Robert Hooke angol természettudós, polihisztor, aki arról a legnevezetesebb, hogy ő írta le elsőként a sejtet.

Egy anglikán lelkész fia volt. Fiatalon sokat betegeskedett, megkapta és túlélte a himlőt, de testi és lelki sebei élete végéig megmaradtak. Oxfordban szegénysége miatt is sok megaláztatásban volt része, végül azonban kiváló mechanikai érzéke révén Robert Boyle asszisztense lett. Egyes feltételezések szerint ő fogalmazta meg a Boyle-törvényt, az azonban biztos, hogy a légpumpa megtervezésében döntő érdemei voltak.

A rugókat tanulmányozva felfedezte a róla elnevezett törvényt, amely szerint egy rugalmas test alakváltozása arányos a testre ható erővel. Megsejtette a fény hullámtermészetét, majd a csillagászat területére kalandozva felfedezte, hogy a Gamma Arietis valójában kettőscsillag. Felfedezte a nóniuszleolvasást, feltalálta a libellát és a mikrométert, az 1666-os nagy londoni tűzvész után segített London újjáépítésében.

Találmányai közé tartozik a gépjárművekben máig használatos egyetemes tengelykapcsoló és az íriszrekesz, amely a fényképezőgépek alapvető alkotórésze, hozzájárult az órák tökéletesítéséhez (honfitársai őt tartják az ingaóra feltalálójának.

Legnagyobb sikerét az 1665-ben megjelent Micrographia című, gazdagon illusztrált munkája aratta. Ebben az általa tervezett többlencsés mikroszkóppal a szemmel láthatatlan parányok világában végzett megfigyeléseit adta ki, a pontos és mégis művészi, sőt szépséges rajzok elbűvölték a közönséget. Hooke fedezte fel a növények kis kamráit, amelyeket sejteknek, azaz celláknak nevezett el, mert a szerzetesek celláira emlékeztette. Azt is kiszámította, hogy egy négyzethüvelyknyi parafa 1 milliárd 259 millió 712 ezer sejtet tartalmaz, ekkora számot tudományos műben addig nem írtak le.

Hooke huszonnyolc évesen már a Royal Society tagja, 1677-től pedig titkára volt, sőt − a társaság egyetlen fizetett alkalmazottjaként − ő lett a bemutatott kísérletekért felelős kurátor. Óriási befolyását nem egyszer használta fel ellenségei, vagy azok ellen, akiket ellenségének tekintett − Hooke ugyanis nem csak zseniális, de hírhedten összeférhetetlen és veszekedős volt tudósnak és embernek egyaránt. Mivel a tudomány számtalan területét kutatta, többé-kevésbé megalapozottan állíthatta mások kidolgozottabb és eredményeiről, hogy ő azokat már sejtette vagy megjósolta.

Leghíresebb és legelkeseredettebb vitapartnere a legalább annyira kiállhatatlan Newton volt, akivel a bolygók ellipszis alakú keringési pályáján vesztek össze. Hooke ugyanis azt állította, hogy megfejtette a titkot, de nem árulja el, hogy ne fosszon meg másokat a felfedezés örömétől. Newton, aki viszont valóban kiszámolta a törvényt, ezen megsértődött és sokáig nem adta ki a fizika történetében mérföldkövet jelentő Principia harmadik, legfontosabb kötetét.

Ellenségeskedésük odáig fajult, hogy Newton, aki a Royal Society elnöke lett, még Hooke halála után is próbálta kisebbíteni riválisa érdemeit. Holott éppen ő írta annak idején Hooke-nak a szállóigévé lett mondatot: "Ha én messzebbre tekintettem, mint mások, csak azért volt, mert óriások vállain álltam".

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Tech

Amerika felfedezőjét Pedro Scottónak hívták

Kolumbusz Kristóf eredeti neve Pedro Scotto lehetett, felmenői pedig Skóciából származtak - állítja egy spanyol történész, akinek elméletét a spanyol ABC című napilap ismertette.

MTI Plázs

Kitüntették a telomerek és telomerázok felfedezőit

Két amerikai biológus, az 59 éves Elizabeth Blackburn és a 47 éves Carol Greider kapja idén a Paul Ehrlich és Ludwig Darmstaedter-díjat, mert megtaláltak több olyan fontos tényezőt, amelynek szerepe van a sejtek öregedésében és a rák keletkezésében.

Egyedi megoldás: trükkösen rejtené el az okostelefon-kamerát a Samsung

Egyedi megoldás: trükkösen rejtené el az okostelefon-kamerát a Samsung

Feloldották a kijárási tilalmat Portugáliában az elnökválasztás kedvéért

Feloldották a kijárási tilalmat Portugáliában az elnökválasztás kedvéért

Elkapta a koronavírust a maszkviselést elutasító mexikói elnök, Lopez Obrador

Elkapta a koronavírust a maszkviselést elutasító mexikói elnök, Lopez Obrador