Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Régészeti feltárást is terveznek Rimaszombatban, ahol megkezdődött a Szabadka városrészben levő egykori török vár megtisztítása - írta csütörtöki számában az Új Szó című pozsonyi napilap.
Az európai jelentőségű szabadkai török várnál a terület teljes megtisztítását szeptember közepéig vagy végéig szeretnék elvégezni a Fundament Polgári Társulás tagjai és a vár megmentéséért dolgozó önkéntesek.
Hajdú István, a polgári társulás elnöke a lapnak elmondta: egyelőre a terep előkészítése folyik, annak érdekében, hogy szeptemberben néhány hétig régészeti feltárást is tudjanak folytatni. Távlati tervként olyan régészeti park létrehozását tűzték ki célul, amely bemutatná Gömör történelmét a török korban.
Rimaszombat török kori várát ma már csak a régész-történész szakma tartja számon, a helyiek közül csak nagyon kevesen tudnak arról, hogy a város határában volt az Oszmán Birodalom legészakibb erődítménye. A munkálatok megindulása előtt gazos, illegális szemétlerakatokkal elcsúfított volt az egykori vár területe.
A mára alig látható, torzóiban megmaradt vár a város számára idegenforgalmi szempontból jelentőssé válhat, és remélhetőleg néhány éven belül igazi vendégváró archeoparkká növi ki magát. A legészakibb oszmán erődítmény abban is különleges, hogy vízi várként épült a Rima folyó egykori árterében kialakított mesterséges szigeten. Egyelőre csak egy megközelítőleg hat méternyi, lőréssel ellátott faldarab és egy még viszonylag jó állapotban megmaradt pince emlékeztet a várra.
A régészeti feltárás eredményei alapján lehet majd részleteiben kidolgozni az archeopark további tervezését és kialakítását. A korábban, 1968-ban és 1978-ban itt folytatott részleges régészeti feltárás eredményei alapján szinte biztos, hogy tekintélyes várfalmaradványok rejtőznek a föld alatt. Az eddigi kutatások szerint a török építkezés idejét 1555 és 1560 között feltételezik a szakemberek. Szabadka vára 1593-ig volt török kézen, a mellette levő kőhidat, amelyet az 1970-es években bontottak el, szintén török eredetűnek tudták a helyiek, a valóságban azonban csak a barokk korszak idején épült, bár nem kizárt, hogy egy korábban ott álló kőhíd helyén.
A rimaszombati civil szervezet a török kori építészeti emlékek feltárása és konzerválása mellett egy bronzkori telep, valamint a középkori várakat kiszolgáló mesterségek műhelyeinek kiépítését és működtetését is tervezi, elsősorban pályázati pénzekből.
