A kancellár és a nácivadász küzdelme
Egyre újabb részletek kerülnek nyilvánosságra az izraeli történész, Tom Szegev könyvéből, amely többek között a Moszaddal való együttműködéssel hozta összefüggésbe Simon Wiesenthalt, a híres nácivadászt. A legújabb vita arról folyik, valóban lehallgattatta-e a néhai osztrák kancellár, Bruno Kreisky Wiesenthalt, és hogy az utóbbinak volt-e szerepe a kancellár testvérének izraeli eltűnésében.
Miután az elmúlt napokban Tom Szegev izraeli történész előállt azzal, hogy a híres nácivadász, Simon Wiesenthal a Moszad-ügynöke lett volna, most a történet egyre újabb fordulatokat vett.
Szegev ugyanis újabb részleteket közöl kutatásaiból, és ezek szerint a néhai osztrák kancellár – a Wiesenthalhoz hasonló zsidó származású Bruno Kreisky – lehallgattatta volna Wiesenthalt. Az osztrák államelnök, Heinz Fischer és a volt belügyminiszter, Karl Blecha azonban vitatják ezt a kijelentést. Bruno Kreisky egyébként Ausztria leghosszabb ideig hivatalban lévő kancellárja volt 1970 és 1983 között, és a német Willy Brandttal együtt az európai szociáldemokrácia meghatározó alakjának számított.
Az arabok barátja: Bruno Kreisky
Kreisky egyébként ismert volt arab-barát politikájáról, és ellenezte a cionizmust, az asszimilációban inkább hitt, mint egy önálló zsidó állam létrehozásában a Közel-Keleten. Jó kapcsolatot ápolt az egyiptomi Anvar Szadat elnökkel és Kadhafi líbiai vezetővel, sőt a Palesztin Felszabadítási Szervezettel is. Kreiskyt a német Die Zeit egy alkalommal összehasonlította Golda Meir izraeli miniszterelnökkel, és azt írta róluk a német lap, hogy „két világhoz tartoznak”.
A nácik felkutatásáról ismert néhai Simon Wiesenthal az izraeli titkosszolgálat, a Moszad ügynöke volt - állítja egy izraeli történész most megjelent könyvében. A hírről az MTI is beszámolt az elmúlt napokban. A "Wiesenthal - élete és legendái" címet viselő, csütörtökön megjelent könyvben Tom Szegev azt írja, hogy a holokauszt-túlélő már jóval a Moszad megalakulása előtt együttműködött az izraeli titkosszolgálatokkal. A szerző szerint Wiesenthal 1948-ban részt vett egy meghiúsult kísérletben, hogy elfogják Adolf Eichmannt, a második világháború alatt a zsidók tömeges deportálását szervező nácit, akit végül 1960-ban Argentínában raboltak el a Moszad-ügynökök. Izraelbe csempészték, ahol bíróság elé állították, majd halálra ítélték és kivégezték. Szegev azt írja könyvében, hogy Wiesenthal a hatvanas években információkkal látta el Izraelt a neonácikról és Egyiptom rakétaprogramján dolgozó német kutatókról. A szerző részben Wiesenthal személyes levéltárának anyagaira és állítólagos egykori Moszad kapcsolataival készített interjúkra alapozza következtetéseit.
Kreisky személye most a Wiesenthalról szóló leleplező könyv miatt került ismét előtérbe. „Saját korukban valószínűleg a leghíresebb osztrákok voltak. Ám a vita a szövetségi kancellár, Bruno Kreisky és a nácivadász Simon Wiesenthal között nagyobb volt, mint ez az ország. Frissen kiadott Wiesenthal-életrajzában az izraeli történész, Tom Szegev új megvilágításba helyezi a két zsidó férfi konfliktusát” – írja az ügyről a bécsi lap, a Die Presse. (Csak megjegyezzük: a Die Presse elődjének, a Neue Frei Pressének munkatársa volt Theodor Herzl, azaz Herzl Tivadar, a zsidó állam megálmodója is.)
Lehallgatták Wiesenthalt?
Szegev most azzal állt elő, hogy Kreisky nemcsak lehallgattatta riválisát, hanem gyakorlatilag az egész osztrák államapparátust ráállította Wiesenthalra. Kreisky célja az volt, hogy minél több terhelő anyagot gyűjtsenek a nácivadászról. Szegev munkájából az amerikai New York Times és az izraeli Haaretz lapok közöltek eddig szemelvényeket. A dráma ezek szerint 1970-ben kezdődött. Ebben az évben Kreisky az akkor még liberális FPÖ hallgatólagos támogatásával egy szociáldemokrata (SPÖ-vezette) kisebbségi kormányt alakított. A kabinetbe bekerült négy egykori nemzetiszocialista is.
Mindezt Wiesenthal fedezte fel, aki a Die Presse szerint a konzervatív Néppárt (ÖVP) szimpatizánsa volt. A politikai konfliktus akkor vált élessé, amikor Kreisky azt mondta: várja már, mikor bizonyítja be Wiesenthal, hogy ő is (mármint Kreisky) az SS-ben volt.
Kreisky egyébként a harmincas években baloldali aktivista volt - le is tartóztatták, majd szabadon engedték, Ausztria német megszállásakor, illetve Németországhoz csatlakozásától fogva viszont Svédországba emigrált. Csak a második világháború végén tért vissza hazájába.
Tartottak egymástól
A konkurenciaharc nem enyhült azonban Kreisky és Wiesenthal között, az utóbbi híres dokumentációs központjának bezárásától tartott. (Ez a központ volt hivatott leleplezni a bujkáló nácikat.) Wiesenthal ekkor bevetette kapcsolatait: hamarosan amerikai szenátorok levelei érkeztek Kreisky irodájába, a kancellár kénytelen volt lemondani utazását az USA-ba.
Ekkor már biztosan felismerte Kreisky a veszélyes ellenfelet Wiesenthalban – írja a Die Presse, Szegevre hivatkozva. Megfigyelték és lehallgatták Wiesenthalt, mintha az állam ellensége lett volna – írja az izraeli történész. A kancellár Christian Broda igazságügyi minisztertől egy alkalommal még egy olyan jelentést is kapott, amely arról szólt, mit mondott Wiesenthal egy utasnak, aki mellette ült a repülőgépen.De Kreisky régebbi anyagokhoz is vissza tudott nyúlni: Wiesenthalt 1948 óta besúgók vették körül – Szegev szerint, aki a Die Pressének is nyilatkozott erről.
Androsch nem lepődött meg
Hannes Androsch, egykori pénzügyminiszter nincs meglepődve emiatt. „Mi mindannyian, saját minisztereink is, állandó megfigyelés alatt álltunk az államrendőrség részéről. Ez egy nevetséges leleplezés" - nyilatkozta minderről Androsch.
A Die Pressének szintén nyilatkozó Karl Blecha, egykori belügyminiszter, és az SPÖ korábbi központi titkára viszont kizárja, hogy Kreisky besúgókat eresztett volna Wiesenthalra. „Erről tudtam volna” – mondja. Heinz Fischer köztársasági elnök is kiadott erről egy kommünikét: „Az elnök nem tud semmit Wiesenthal Kreisky általi megfigyeléséről.”
A csúcspont
A Kreisky-Wiesenthal csatározások csúcspontja egyébként 1975-ben jött el, amikor Wiesenthal egy dossziét szedett elő, miszerint az FPÖ akkori vezére, Friedrich Peter egy Waffen-SS halálbrigád tagja lett volna. Ez volt a Die Presse szerint a gátak áttörésének pillanata. Kreisky nemcsak maffiamódszereket vetett a dokumentációs központ vezetőjének szemére, hanem azt is megpendítette, hogy maga Wiesenthal – a koncentrációs táborok túlélője - a Gestapóval, a náci titkosrendőrséggel együttműködött volna.
Wiesenthal ekkor rágalmazási pert indított, amit csak akkor vont vissza, amikor egy bizonyos Heinz Fischer, az SPÖ akkori parlamenti frakcióvezetője (tehát Kreisky pártjának egyik akkori vezetője) parlamenti vizsgálóbizottság felállításával fenyegetőzött. Karl Blecha erre 35 év múltán így emlékezik vissza: „Én, személy szerint azt a feltételezést, hogy Wiesenthal náci-kollaboráns lett volna, mindig abszurdnak tartottam.”
Túllőtt a célon Kreisky
Androsch hasonlóan látja mindezt: „Wiesenthal 1975-ben be akart avatkozni az osztrák belpolitikába. Kreisky felháborodása ezért talán jogos volt, de túllőtt a célon.” Szegev egyébként arról is ír, hogy Kreisky ellenfelét szinte megszállottan üldözte. Különös szerepet játszott ebben Kreisky két évvel idősebb testvére, Paul, aki 1938-ban Izraelben telepedett le. (Bruno Svédországba ment a német nácik bevonulásakor – ezt már említettük.)
Szegev szerint Bruno szégyenkezhetett Paul nyomorúságos élete miatt, és attól tarthatott, hogy ezzel majd politikusi karrierjét akarják ellenfelei tönkretenni.
Elrabolták Kreisky testvérét?
Egy nap azonban eltűnt Paul. A nyomtalan eltűnés körülményei máig nem tisztázottak, de Bruno, az osztrák kancellár feltételezhette, hogy az eset hátterében Wiesenthal vagy a Moszad áll. (Wiesenthalról Szegev írta meg, hogy minden bizonnyal az izraeli titkosszolgálat ügynöke lehetett, erről keretes írásunkban olvashatnak.)
Pár nap múlva azonban Paul ismét felbukkant Izraelben. Wiesenthal később azt írta Peter Kreiskynek, Bruno fiának, hogy a nagybácsija csak egy zsidó üzletemberrel ment Frankfurtba. Ám ez az eltűnés máig nem tisztázódott, és Bruno Kreisky élete végéig hitt abban, hogy emberrablás történt.
A Kreisky és Wiesenthal közötti konfliktus a politikus haláláig tartott. Pár hónappal 1990-es halála előtt egy bíróság elítélte Kreiskyt Wiesenthal rágalmazása miatt. A nácivadász állítólagos Gestapóval való kollaborálását ugyanis nem tudta bizonyítani Kreisky. Az ügyben egyébként Kreisky ügyvédje Günter Blecha volt, aki a korábbi belügyminiszter, Karl Blecha testvére.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Wiesenthal központ: nőtt a náci bűnösök elleni ítéletek száma
Több mint háromszáz százalékkal növekedett egy év alatt a náci háborús bűnösök elleni ítéletek száma - áll a Simon Wiesenthal Központ idei jelentésében, amely az Egyesült Államokat és Olaszországot dicséri, Ausztriát elmarasztalja a náci háborús bűnösök elleni jogi fellépés terén.
WIESENTHAL MEGHALT
A holokauszt lelkiismeretének nevezte a kedden, 96 esztendős korában Bécsben elhunyt Simon Wiesenthalt a halálhírét...
Meghalt Simon Wiesenthal, a legendás nácivadász
Kilencvenhat éves korában Bécsben meghalt Simon Wiesenthal, a második világháborús náci háborús bűnösök leghíresebb üldözője - jelentette be Marvin Hier rabbi, a Los Angeles-i Simon Wiesenthal Központ egyik alapítója és elöljárója.
A Wiesenthal Központ kiadja Polgár Lajos nyilas aktáit
A Simon Wiesenthal Központ a héten adja át Magyarország izraeli nagykövetségének az Ausztráliában élő Polgár Lajos Nyilaskeresztes Pártban betöltött tisztségeivel kapcsolatos dokumentumokat - írta vasárnap a NEWS.com.au internetes hírportál. A Simon Wiesenthal Központ nem zárja ki, hogy a volt nyilas emberiesség elleni bűnökkel is gyanúsítható.
Újra elmarasztalja Magyarországot a Wiesenthal Központ
A náci háborús bűnösök felkutatására és bíróság elé állítására tett erőfeszítéseiért dicséri Németországot és az Egyesült Államokat, ugyanakkor elmarasztalja Magyarországot, Ausztráliát, a balti államokat és Ukrajnát a Simon Wiesenthal Központ.
A román külügyminiszter menesztését kéri a Simon Wiesenthal Központ
A román külügyminiszter menesztését kérte Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökhöz intézett levelében a Simon Wiesenthal Központ egyik igazgatója, amiért a bukaresti diplomácia vezetője - az igazgató szerint - a romák deportálása mellett foglalt állást egyik korábbi nyilatkozatában.
A Wiesenthal szerint Zentai lelkét több gyilkosság terheli
Charles Zentai (Zentai Károly), Ausztráliában élő magyar származású feltételezett háborús bűnös 1944-ben egy 18 éves zsidó fiú meggyilkolásán túl több más bűncselekményt is elkövetett két társával zsidó személyek, köztük kiskorúak ellen Budapesten - mondta a Simon Wiesenthal Központ igazgatója csütörtökön.
Képíró ellen eljárást sürget a Wiesenthal Központ
A náci háborús bűnösök üldözésével foglalkozó Simon Wiesenthal Központ illetékese hétfőn sürgette a magyar hatóságokat, hogy járjanak el végre Képíró Sándor egykori csendőrtiszt ellen, aki a központ szerint tömeggyilkosságban vett részt 1942 januárjában, Újvidéken.
Izraeli történész: Wiesenthal a Moszad ügynöke volt
A nácik felkutatásáról ismert néhai Simon Wiesenthal az izraeli titkosszolgálat, a Moszad ügynöke volt - állítja egy izraeli történész most megjelent könyvében.
Wiesenthal Központ: üdvözlendő a Magyar Gárda feloszlatása
A Simon Wiesenthal Központ üdvözli, hogy a Fővárosi Ítélőtábla romaellenességre való uszítás miatt jogerősen feloszlatta a szélsőjobboldali Magyar Gárdát a múlt héten kihirdetett ítéletében - tudatta hétfőn eljuttatott közleményében a szervezet európai részlege.
