Így nézett ki a 2500 éve élt athéni kislány

A "Mirtisznek" elkeresztelt kislány Kr.e. 430-ban tífuszjárvány következtében távozott az élők sorából. Földi maradványait az ősi athéni nekropolisz, a Kerameikosz mellett, egy tömegsírban találták, amelyben másfélszáz nő, férfi és gyerek társaságában aludta örök álmát - olvasható az Archaeology Daily News régészeti hírportálon. (Korábban egy hasonló kutatási program során egy 1500 éve elhunyt koreai lány arcát rekonstruálták koreai tudósok, erről tavaly számolt be a hvg.hu.)

Mint a kutatást irányító Manolisz Papagrigorakisz, az Athéni Egyetem professzora rámutatott, a választás azért esett Mirtiszre, mert a kislány koponyája és fogazata teljes épségben vészelte át az elmúlt két és fél évezredet. A húszfős kutatócsoport, amelynek görög szakemberek mellett egy svéd tudós is tagja volt, a Manchesteri Egyetem által kifejlesztett háromdimenziós technológiát használták. "A koponya, az állkapcsok, a fogak - minden szükséges a rendelkezésünkre állt" - emelte ki Papagrigorakisz, megjegyezve, hogy megőrződtek még a tejfogak is, ami nagy ritkaságnak számít. Így 95 százalékos pontossággal sikerült rekonstruálni "Mirtisz" arcát.

A kutatócsoport a tömegsírban talált többi koponya fogazatából DNS-mintákat vett annak bizonyítására, hogy valóban tífuszban hunytak el. Mirtisz fogait azonban megkímélték, tekintettel arra, hogy olyan csodálatosan ép állapotban maradtak fenn. "A kutatás első része az ókori DNS vizsgálata volt, hogy megtudjuk, miben is hunytak el az emberek a Kr.e. V. századi Athénban. Mint kiderült, tífuszban haláloztak el" - magyarázta Manolisz Papagrigorakisz. A tífusz nagyon sok áldozatot szedett a korabeli Athénban, ezek leghíresebbike Periklész (Kr.e. 495-429), a neves athéni politikus, az Akropolisz megálmodója volt. "Mirtisz" a Nemzeti Régészeti Múzeum Szemtől szemben a múlttal című kiállításán, a korabeli síremlékművek "társaságában" látható. Manolisz Papagrikorakisz terveiben szerepel egy ókori athéni férfi és egy nő "életre keltése" is.