Betelepülési stop: nem kapkodnak Navracsics törvénye után az önkormányzatok
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
Persze a Föld pulzusa lassabban ver - norvég, ausztrál és hawaii tudósok szerint - hiszen 5-10 millió évenként "dobban" egy nagyobbat.
A felfedezés szerint a forró pontok a Föld magjából kiinduló fluktuációkra reagálnak. Ezek az impulzusok a Föld köpenyébe jutnak, aztán kőzeteket visznek a felszín közelébe, illetve időnként beolvasztják azokat, és így hoznak létre úgynevezett vulkanikus forró pontokat. Ezek a forró pontok vulkánkitörésekben nyilvánulnak meg - ennek az eredménye például a Hawaii-szigetek létrejötte is. De ugyanilyen forró pontok fölött helyezkedik el a Yellowstone nemzeti park az USA-ban és maga Izland szigete is.
Ezeken a területeken időről időre aktívvá válnak a vulkánok, és szinte vágólángszerűen a fölötte elcsúszó földköpeny-darabokat felszaggatják a vulkánkitörések.
A vulkánosságnak ez csak az egyik típusa, hiszen például a kőzetlemezek összeütközésekor is keletkeznek kitörések. A forró pontokat azonban nem a lemezek mozgása magyarázza. A forró pontok aktivitása egyes feltétleezések szerint egybeesik a fajok nagyobb arányú kihalásával is a földtörténet során.
A forró pontok együttpulzálását egyébként a norvég geológus, Rolf Mjelde, a Bergeni Egyetem munkatársának nyomán fedezték fel. Ő és kollégái vették észre a térben egymástól messze lévő, mégis egyszerre aktívvá váló forró pontok közötti kapcsolatot.
A jelenség megfigyelhető Hawaii, a Húsvét-sziget, Izland, Réunion, a Galápagos-szigetek, Szamoa, Ontong Java és a Társaság-szigetek bizonyos helyszínein, akárcsak az Azori-szigeteken, Madeirán, a Kanári-szigeteken, a Zöld-foki-szigeteken, Szent Ilonán, sőt Kenya Afar-vidékén, a Yellowstone-parkban és még Európa több pontján is.
A kitörések maximumai 10, 22, 30, 40, 49 és 60 millió évvel ezelőtt következtek be. Másodlagos jelentőségű sorozatok voltak ezen kívül 4, 15, 34, 45 és 65 millió éve. Így a nagyobb kitörések 10, a kisebbek 5 millió évente történnek.
Mjelde szerint a Föld magja és köpenye közötti határzónában kell történnie valaminek ezekben az aktív periódusokban. Hogy pontosan mi zajlik le ilyenkor, az még a további kutatások során derülhet ki.
