A legtöbb szoftver angol nyelvű – akár tetszik akár nem, ez az ipari szabvány, és sok esély van rá, hogy ez nem is fog változni a jövőben. A vélemények erősen megoszlanak arról, hogy vajon érdemes-e egy-egy egyszerűbb szoftver felületét honosítani. Kell-e, hogy a „file” helyett „fájl” legyen? Elnézhető kifogás-e a „nem tudok angolul” abban az esetben, ha csak annyit kell megjegyezni, hogy a „copy” másolást jelent, a „paste” meg beillesztést (az „open”-t pedig még az is tudja, aki soha nem tanult angolt).
Ezt a vitát szinte lehetetlen eldönteni (a másik oldal véleménye itt olvasható és kommentelhető) - koncentráljunk most inkább arra, hogy mi a teendő, ha szoftvereinket a világ legszebb és legbonyolultabb nyelvén szeretnénk használni.
Játékok esetében nagyon szerencsés helyzetben vagyunk. Egyrészt az utóbbi években a legnagyobb kiadók piacként kezelik hazánkat, így rengeteg játékot eleve honosítva vehetünk meg. Amennyiben mégsem találunk magyar verziót, akkor sincs gond: csak keressük fel a magyaritasok.hu portált , ahol több száz játékhoz találhatunk igényes, profi minőségű (ám házilag készített) fordítást. A portált Panyiczky Péter (Panyi) és Iványi András indította, és nem lehetünk elég hálásak fantasztikus munkájukért.
Segédprogramok tekintetében sem vészes a helyzet: a legnépszerűbb alkalmazások (böngészők, TotalCommander stb.) már eleve rendelkeznek magyar nyelvű változattal. Ha valami olyasmibe botlunk, amihez hirtelen nem találunk magyar nyelvi fájlokat, akkor sincs gond: csak keressük fel a honosítóműhely-t, itt szépen kategóriákba rendezve találhatunk magyar nyelvű szoftvereket vagy nyelvi fájlokat.
Ha mi magunk szeretnénk honosítással foglalkozni, akkor a legegyszerűbb, ha a DBF Editorral dolgozunk (ennek is van magyar verziója).
Fontos, hogy magyar nyelven legyenek a szoftverek? Vagy inkább mindenki tanulja meg a szükséges 50-100 alapvető kifejezést? Lássuk, mit gondolnak az Olvasók!
