A vegyületet különösebb hírverés nélkül szerdán hivatalosan is felvette a kanadai kormány a mérgező anyagok listájára, mint a környezetre és az emberi egészségre is mérgező hatású vegyületet.

A döntés alig két héttel azután történt, hogy az európai élelmiszerbiztonsági hatóság, az EFSA kinyilvánította álláspontját, mely szerint az egyebek közt cumisüvegekben és élelmiszercsomagolásban lévő, BPA-ként ismert vegyület kis dózisban nem jelent veszélyt az egészségre.

Franciaország, Dánia, Ausztrália, valamint az Egyesült Államok néhány állama azonban már korábban korlátozta használatát. Kanada volt abban is az első, hogy 2008 októberében megtiltotta a BPA használatát cumisüvegekben, miután tanulmányok azt jelezték, hogy a polikarbonátokban használt műanyagadalék károsíthatja a csecsemők és a kisgyerekek idegrendszerét, és ártalmas lehet fejlődésükre. Felmerült az is, hogy beavatkozik a hormonrendszerbe, így károsítja az emberek szaporodási képességeit.

A BPA megtalálható műanyag palackokban, dobozos italok és konzervek belső burkolatában, a hőnyomtatott papírokban, valamint fogtömésekben is. Az elmúlt évtizedben 130-nál több tanulmány talált kapcsolatot a műanyagokból kioldódó BPA akár alacsony szintje és néhány súlyos egészségügyi probléma között. Összefüggésbe hozták például a mellrák kialakulásával, az elhízással, valamint a korai nemi éréssel.

Európában elsőként Dánia tiltotta be idén márciusban a BPA alkalmazását cumisüvegekben, majd júniusban a francia törvényhozók is így döntöttek. ecslések szerint 2006-ban a biszfenol-A éves világtermelése 4 millió tonna volt.