A tudós volt az első, aki előállt a programozható számítógép ötletével. A gőzhajtású analitikus gép (Analytical Engine) tervét 1837-ben vázolta fel az ugyancsak általa kidolgozott differenciagép elveinek továbbfejlesztésével, de meghalt, mielőtt láthatta volna találmányát működés közben. Az azóta eltelt 173 évben a szerkezet egyes elemeit megépítették ugyan, de a teljes gép sosem készült el.

A The Daily Telegraph című brit lap szerint John Graham-Cumming programozó most nekilátott, hogy elegendő pénzt - legalább 400 000 fontot, vagyis több mint 120 millió forintot - gyűjtsön össze a réz- és vasalkatrészekből álló berendezés létrehozására. Kampányához már ezerhatszázan csatlakoztak, kilátásba helyezve, hogy hozzájárulnak a költségekhez. A programozó a matematikus eredeti tervrajzait kívánja alapul venni; ezek a londoni Tudományos Múzeumban találhatók a tudós jegyzetei között.

Futballpálya méretű lett volna, ha eredetileg elkészül

AP

A Pécsi Tudományegyetem honlapján olvasható információk szerint az analitikus gép elkészítéséhez Charles Babbage annak idején 17 000 fontot kapott előlegként a kormánytól, és saját tőkéjéből is ráköltött mintegy 20 000 fontot (más forrásból úgy tudni, hogy a támogatást nem az analitikus géphez, hanem az úgynevezett differenciagéphez nyújtotta a kabinet). A kormány 1842-ben, miután még mindig nem voltak látható eredmények, megvonta támogatását a feltaláló munkájától.

Pedig a gép a modern számítógépek sok sajátságával rendelkezett. Babbage univerzális gépet tervezett, amely adatbeviteli és eredmény-kiviteli egységből, számolóműből és részeredmény-tárolóból állt volna. Lyukkártyákról olvasta volna be az információkat, tudott volna utasításokat és adatokat tárolni, matematikai műveleteket végrehajtani és adatokat kinyomtatni. Lyukkártyák vezérelték volna a tulajdonképpeni számítási folyamatokat is. Megjelent a feltételes vezérlésátadás ötlete: egy szám előjelének függvényében a berendezés kétféleképpen folytatta volna működését. A tárolómű 200 részeredmény tárolására lett volna alkalmas. Erre a célra 1000 darab, egyenként 50 fogaskereket tartalmazó oszlopot tervezett a matematikus. Haláláig a gépen dolgozott, bár az építése már kezdetben megakadt: a kor finommechanikai lehetőségeivel a berendezést nem lehetett elkészíteni. Ha megépült volna, egy futballpálya területét foglalta volna el, és öt gőzgép energiája kellett volna a működtetéséhez.