Az RPM Nautical Foundation amerikai tengeri régészeti szervezet szerint a csata Kr.e. 241-ben zajlott, ez volt az első pun háború döntő ütközete. Az antik hadihajó maradványaira ugyanis Szicíliától nyugatra, Levanzo szigete mellett bukkantak: ezt a szigetet jelölik meg az ókori források az ütközet helyszíneként - olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.

"Klasszikus tengeri ütközet volt, amelyben a feltörekvő Római Köztársaság megsemmisítő csapást mért Karthágóra" - magyarázta Jeffrey G. Royal, az amerikai szervezet régésze. A hajó faanyaga megsemmisült az elmúlt csaknem 2500 év során, csupán a bronzból készült döfőorrt (rostrumot) találták meg;  ezzel ütöttek csata közben léket az ellenséges hajó oldalán. "Még sohasem sikerült ókori hadihajót felfedezni, ez a tengeri régészet Szent Grálja. Legfeljebb a döfőorr vagy a láncvezető szerkezet egy-egy része kerül elő" - mondta Royal.

Mint hozzátette, mindazonáltal a döfőorr is sok mindent elárul az ókori hajókról, arról, hogyan helyezkedtek el a fagerendák, mekkorák voltak, és hogyan kapcsolták ezeket össze. A most előkerült döfőorr a harmadik, amelyet az adott helyszínen felfedeztek. Az RPM Nautical Foundation régészei 2008-ban hoztak a felszínre egy rostrumot, amelyben famaradványok is megőrződtek. Utóbbiak radiokarbonos kormeghatározásával derítették ki, hogy a hajó az első pun háború végén süllyedhetett el.

Három évvel korábban egy halászhajó hozott a felszínre ugyanitt egy döfőorrt, amelynek felirata az adott korból származott. Mint  Royal rámutatott, a most talált rostrum alakjában és kidolgozásában a 2008-as lelettel azonos. "Első ízben van régészeti bizonyítékunk arra, hogy itt egy ókori tengeri ütközet zajlott" - hangsúlyozta.

S hogy római vagy karthágói hajóról származnak a rostrumok? A régészek nem tudják teljes biztonsággal megválaszolni a kérdést, azonban a halászok által talált döfőorr díszes kidolgozású, és latin nyelvű felirata arra enged következtetni, hogy római hadihajóról származik. A két másik viszont egyszerű, durván megmunkált. Ez beleillik a történetírók beszámolóiba, miszerint Róma már a háború előtt is rendelkezett flottával, a karthágóiaknak viszont sietve kellett megépíteniük hadihajóikat. Ráadásul a karthágóiak vereséget szenvedtek, így logikus, hogy több hajót vesztettek, mint a rómaiak.

Pun háborúként az egymással vetélkedő két hatalmas ókori állam, Róma és Karthágó között a Földközi-tenger nyugati részének uralmáért és új területek szerzéséért vívott három háborút emlegetik, ezek eredményeként vált Róma a Földközi-tenger medencéjének urává. Az első pun háború Kr. e. 264-241, a második Kr. e. 218-201, a harmadik pedig Kr. e. 149-146 között zajlott.