Bizonyára sokan elgondolkodtak már rajta, hogy mi alapján jelenik meg az egyes felhasználók ténykedése a közösségi oldal legfrissebb (Most Recent) és legnépszerűbb (Top News) nevű hírfolyamaiban. Vajon mi alapján súlyozza az oldal a különböző tagok ténykedését? A The Daily Beast szerkesztői egy most csatlakozó felhasználó segítségével modellezték, hogy mi történik a közösségi hálózaton böngésző tagokkal.

A Facebook a Google keresőalgoritmusához hasonlóan, egy úgynevezett EdgeRank nevű módszerrel osztályozza a személyre szabott hírfolyamokban megjelenő aktivitásokat. Ennek következtében bizonyos ismerőseink gyakrabban jelennek meg a hírek között, míg másokat viszonylag ritkán látunk. A rendszer működésének megértéséhez a The Daily Beast a 60 éves Phil Simonettit vetette be, aki regisztrált a Facebookra, majd egy hónapon keresztül engedélyezte, hogy a újságírók folyamatosan figyeljék, sőt befolyásolják a közösségi hálózaton töltött idejét.

Simonetti minden megmozdulását több mint kéttucat önkéntes figyelte, és folyamatosan rögzítette, hogy mikor, hogyan tűnt fel hírfolyamukban az „újonc”. Megfigyeléseik alapján a következő tízes listát sikerült összeállítani a Facebook működési mechanizmusáról.

1. A Facebook elnyomja a most érkezőket

Szegény Phil hiába írt ki egy héten keresztül napi több státuszüzenetet, újdonsült „barátai” vajmi keveset láttak tevékenységéből. Ez különösképpen azoknál volt megfigyelhető, akiknek sok ismerősük volt és már hosszabb ideje voltak tagjai a virtuális közösségnek.

2. Az ördögi kör

A „láthatatlanság” akkor kezdett megszűnni, amikor az önkéntes ismerősöket utasították, hogy lépjenek kapcsolatba Simonettivel. Ebből leszűrhető volt a Facebook egyik csapdája: minél több ismerősünk kattint az általunk megosztott tartalmakra, annál valószínűbb, hogy a hírfolyamokban megjelenünk. Azonban, mivel eleinte nincsen túl sok ismerősünk, nehezen fognak tudni rákattintani az általunk megosztott tartalmakra. Ha ezt el akarjuk kerülni, kérjük meg azokat az ismerősöket, akik már visszaigazoltak, hogy minél gyakrabban keressék fel profiloldalunkat és kattintsanak a bejegyzéseinkre.

3. A titokzatos „Top News”

A kísérlet következő fázisában azt kérték az önkéntesektől, hogy kontrollált körülmények között lépjenek interakcióba Phil üzeneteivel. A Top News erősen szűrt hírfolyam, ahol akár több órával korábbi bejegyzések jelennek meg, míg a legfrissebb híreknél folyamatosan érkeznek az értesítések ismerőseink tevékenységéről. Ezt a Facebook nagyon tudatosan vezette be: mivel a rendkívül gyors információáradat elijesztheti a felhasználókat – akik ezáltal kevesebb hirdetést néznek meg, érthető módon ez üzleti szempontból nem kívánatos az oldal üzemeltetői számára – míg a Top News sokkal stabilabb, jobban követhető listát kínál. A kísérlet rávilágított, hogy milyen jellegű tartalmakat részesít előnyben az oldalt működtető algoritmus.

4.A legfrissebb híreket is lehet szűrni

Bár Simonetti egy idő után már rutinosan írta be legújabb státuszüzeneteit, fotókat, linkeket és videókat osztott meg, az ellenőrző önkéntesek közül sokan még mindig nem látták aktivitását a legfrissebb hírek között. Ennek több oka is lehet, azonban érdemes az opciók beállításait megnézni a hírfolyamot illetően, itt ugyanis szabályozni lehet, hogy hány ismerőst mutasson egyszerre. 

5. Ha nézegetjük valakinek a profilját, nem jutunk előrébb

Bizonyára sokan elgondolkodtak már rajta, hogy feltűnhet-e valamelyik ismerősünknek, ha gyakrabban ránézünk a profiljára. Vajon a Facebook algoritmusa számításba veszi-e ezt a beérkező információ rendszerezése során? A kísérletből kiderült, a válasz határozott nem, ugyanis Simonetti hiába kattintgatott azoknak az önkénteseknek a profiljaira, akik számára még „láthatatlan” volt, a nézelődéstől nem tűnt fel a hírfolyamokban.

6. Ha minket nézegetnek, népszerűek leszünk

Fordítva azonban működik a dolog, amikor ugyanis az önkéntes ismerősöktől azt kérték, hogy gyakrabban kattintsanak Simonetti profiljára, egy idő után már azoknak a hírfolyamában is megjelent, akik korábban egyáltalán nem látták.

7. A link erősebb mint a státusz

Ha egy felhasználó megoszt egy linket a Facebookon, nagyobb a valószínűsége, hogy ismerősei interakcióba lépnek az általa generált tartalommal, ez pedig előnyös az oldal szempontjából. Így nem csoda, ha az algoritmus magasabban rangsorolja a linkeket megosztó felhasználókat. Simonettivel is így történt: amikor az egyszerű státuszüzenetek helyett linkeket kezdett megosztani, ismerősei nagyobb valószínűséggel értesültek ezekről.

8. A fotók és a videók erősebbek a linkeknél

Akárcsak az előbbi esetben, a vizuális anyagok még jobban vonzzák a tekinteteket, ezért az algoritmus a linkeknél is jobban súlyozza az ilyen bejegyzéseket.

9. A szavak ereje

Ha egy bejegyzésre sok hozzászólás érkezik, ez nyilvánvalóan igen előnyös az oldal üzemeltetői számára, ezért a rendszer a láthatóság további növelésével „jutalmazza” a vitaindító – de legalábbis nagy figyelmet vonzó – üzenetek íróit. Amikor az önkénteseket arra kérték, hogy Simonetti bejegyzéseire rendszeresen kommenteljenek, a férfi még több hírfolyamban meg tudott jelenni, ahol addig korábban nem látszott.

10. A mennyiség is számít

A kísérletből kiderült, hogy minél több ismerőse van valakinek, annál kevésbé valószínű, hogy egy „újonc” bekerüljön a rendszer által megjelenített üzenetek közé. Ezért, ha valaki tudatosan szeretné építeni virtuális ismeretségi körét, célszerű elsőként olyan barátokat megjelölni, akiknek hozzá hasonlóan csak kevés kapcsolata van. Így növekszik a valószínűsége, hogy megjelenjünk mások hírfolyamában, ebből következően pedig az is valószínűbb, hogy rákattintsanak, vagy hozzászóljanak bejegyzéseinkhez, ezáltal növelve a közösségi oldalon a „láthatóságunkat”.