szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nukleáris hulladékkal működő robotok ugrálhatnának a vörös bolygón, az atmoszférából kivont szén-dioxid gáz segítségével. Brit mérnökök szerint ezzel a módszerrel jóval nagyobb területeket ismerhetünk meg a Mars felszínéből.

A BBC értesülései szerint a Proceedings of the Royal Society című tudományos folyóiratban megjelent koncepció szerint a jármű a légkörből kivont szén-dioxidot folyadékká sűrítené, majd egy hagyományos rakétához hasonló meghajtással lenne képes nagyobb távolságok megtételére.

Az ötletgazdák szerint ezzel a stratégiával alaposabban fel lehetne térképezni a Marsot, mint a napenergiával hajtott Spirit és Opportunity nevű robotok tették. Bár mindkét szerkezet jóval több adatot szolgáltatott a vörös bolygóról, mint eredetileg tervezték, alapvetően kis területet tudtak bejárni a felszínen.

A kutatók számos módszert felvázoltak, amelyekkel a jövőbeni Mars-robotok nagyobb területet bejárhatnak: szóba került szárnyas felszíni egységek, illetve a meteorológiai ballonokhoz hasonló járművek alkalmazása, sőt, még egyfajta „felfújható ördögszekér” koncepciója is megszületett, amelyet a marsi szél fújhatna ide-oda a terepen.

A napelemes Mars-robotok mozgástere limitált
©

Hugo Williams, a University of Leicester kutatója kollégáival együtt azonban úgy gondolta, hogy a legjobb egy olyan felderítő robot lenne, amely képes gondoskodni saját hajtóanyagáról.

A rendszer lelkét egy radioaktív izotópokon alapuló generátor adja, amelyben egy pár kilogrammos radioaktív anyagból készült mag működteti a Mars-járót. A nukleáris telepek egyébként nem új fejlesztésűek: a hosszútávú űrmisszióknál már régóta alkalmazzák a módszert, többek között a hetvenes években fellőtt Pioneer űrszonda is hasonló technológiát használ.

Az ugráló robot a radioaktív bomlás során keletkező hő működtetné a kompresszort, amely a légkörből kinyert szén-dioxidot összesűríti. A hő egy része egyfajta radiátorba kerül. Amikor a robot ugrani akar, a folyékony szén-dioxidot tartalmazó tartály és a radiátor összekapcsolódik, a CO2 felhevül, hirtelen visszaalakul gázzá. Ezt átvezetik egy hagyományos rakétáknál alkalmazott fúvókán, s így a nagy nyomású gáz kellő emelőerőt szolgáltat, hogy a robot képes legyen megtenni az ugrást.

„A sugárzó izotópos energiaforrás előnye, hogy hosszú távon is használható és nem függ a Nap fényétől” – magyarázta dr. Williams. „Sokkal hosszabb ideig használhatnánk egy ilyen robotot és a Mars olyan régióiba is eljuthatnánk vele, ahová viszonylag kevés napfény jut. Mivel a hajtóanyagot a bolygó atmoszférájából gyűjtené a gépezet, nem kellene a Földről feljuttatni, foglalva ezzel az értékes helyet.

A tervek szerint a robotnak egy hétig kellene gyűjtögetnie a hajtóanyagot, hogy végrehajthasson egy egy kilométeres ugrást, azonban a kutatás során ez az idő várhatóan amúgy is adott lesz, mivel az egyes helyeken végzett adatgyűjtés is időt igényel.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Tech

Videón nézhetjük majd a következő marsraszállást

Videokamerával is felszerelik a következő marsjárót. A nagyfelbontású felvételek rögzítésére alkalmas eszköz a tervek szerint két perccel a bolygóra érkezés előtt kapcsolna be és felvenné az egész leszállási műveletet.

hvg.hu Tech

Mars-kőzetek, amelyek az élet emlékét őrizhetik

Űrkutatók azonosítottak néhány kőzetet és helyszínt a Marson, amelyek szerintük a vörös bolygón egykor jelen volt élőlények megkövesedett maradványait tartalmazhatják - írja a BBC. A tudósok egy 2008-as felfedezést fejlesztettek tovább.

hvg.hu Napi merítés

A Marsot támadó űrszondák

A Hold után a Marshoz indult a legtöbb űrszonda, és igen sok nem teljesítette a küldetését, néhányan mégis vethettek egy pillantást a vörös bolygóra. A Cydonia blog összegyűjtötte a Mars-szondák történetét.

MTI Tech

Húsz év múlva küldene embert a Marsra az Egyesült Államok

A nemzetközi együttműködésre, a Föld-megfigyelési alkalmazásokra és az emberes küldetésekre helyezi a hangsúlyt az új amerikai űrpolitika, amely szerint az Egyesült Államok a 2030-as évek elején juttatna asztronautát a Marsra. Horvai Ferenc, a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) tanácsosa nagyon érdekesnek nevezte az új amerikai űrstratégiát, hiszen Barack Obama hatalomra kerülése után azonnal bejelentette elődje, George Bush elnök Constellation elnevezésű programjának a felülvizsgálatát, amelynek fő eleme épp az lett volna, hogy a Holdra és a Marsra küldenek embert.

hvg.hu Tech

Gleccserek a Marson és szex a jövőben – jön a novemberi Science Meetup

A Marson a hetvenes években felfedezett felszíni képződményekről, házasságtörő robotokról, illetve a trópusi esőerdők élővilágáról tartanak előadást november 17-én a Tűzraktérben a Budapest Science Meetup előadássorozat meghívott vendégei . A rendezvényre elsősorban a tudomány iránt érdeklődő laikusokat várják a szervezők.