A számítógépeket és a technológiát kedvelők körében újból beszédtéma lett az e-könyv: a figyelem középpontjába az érintőképernyős táblaszámítógép, az Apple újabb sikerterméke, az iPad miatt került. A legnagyobb amerikai internetes könyvesbolt, az Amazon is meglovagolta ezt a népszerűségi hullámot, és soha nem látott magasságba röpítette saját fejlesztésű olvasójának, a Kindle-nek és az elektronikus könyveknek az eladását. Az Amazon 2007-ben dobta piacra a Kindle-t, amely saját formátumú .azw kiterjesztésű könyvek elolvasására, megvásárlására készült. A könyvóriás 2010 nyarán megdöbbentő számokat közölt: egy hónapban már 80 százalékkal több elektronikus könyvet adnak el, mint normál nyomtatott könyvet, és például 2009 első feléhez képest 2010 első felében háromszor több elektronikus könyvet értékesítettek. A sikerhez hozzájárul, hogy az olvasó árát 200 dollár alá vitték, 189 dollárért már meg lehet vásárolni, Magyarországról is. A Kindle olvasóra több mint 630 ezer könyvújdonság létezik, az új könyveket pedig relatíve olcsón, 9,99 dollárért árulják. Továbbá egy sereg régebbi könyvet ingyenesen le lehet tölteni az Amazonon: 1,8 millió címből tud válogatni a Kindle-tulajdonos.

Általában véve, az amerikai e-book-piac egy hónap alatt (2010 áprilisáról májusra) 163 százalékkal nőtt, míg egy év alatt 207 százalékkal bővült (2009. és 2010. május között). A növekedés ellenére azonban az igazi pénzt még mindig a valós könyvek eladása jelenti: idén májusban 201 millió dollár értékben adtak el könyveket, míg e-bookból csak 29,3 millió dollár folyt be.

Előnyök és hátrányok
Az elektronikus formátumú könyveknek pozitív és negatív tulajdonságai egyaránt vannak, ugyanígy érveket és ellenérveket is fel tudunk sorolni mellettük. Az elektronikus könyvek általában olcsóbbak, mint nyomtatott társaik. Persze az olvasóeszköz még mindig drága, ám várakozások szerint hamarosan 100 dollár (28 ezer forint) alá csökken az ára. Egy Kindle olvasóval, iPad táblával vagy egyéb más e-olvasóval egy egész könyvtárat cipelhetünk magunkkal, így nem kell azon agyalni, melyik könyvet vigyük, és melyiket hagyjuk otthon.

Az is komoly előny, hogy ha kiolvastunk minden könyvet az e-olvasóról, akkor csak egy kattintás, és máris újabb könyveket tölthetünk le vagy vásárolhatunk meg, feltéve ha van 3G-s vagy wifi-s internetkapcsolatunk. Az interneten több millió angol nyelvű kiadvány érhető el ingyen, és magyar e-könyvek is szép számmal sorakoznak a virtuális polcon. Az elektronikus könyvek sohasem fogynak el, nem kell újakat nyomtatni belőlük.
Az elektronikus könyvek esetében nincs szükség nyomtatásra és papírra, így nem kell fákat kivágni, a Föld picit zöldebb marad. Nincs szükség külön könyvespolcra, külön könyvtárra a lakásunkban, ezt a helyet másra használhatjuk. Számítások szerint a nyomtatott könyvek háromszor több nyersanyagot és hetvennyolcszor több vizet használnak el.
((közcím)) Fény és mozgókép
Egyszerű ugyanakkor az olvasás: az e-olvasótól függően az e-könyvet kevés fénynél, sőt teljes sötétségben is láthatjuk, olvashatjuk. Az újabb olvasók a mozgóképet is megjelenítik, meg lehet változtatni a betű méretét vagy típusát. Az eInk technológiát használó készülékek (a technológiáról keretes írásunkban részletesebben is szót ejtünk) az igazi olvasás élményét ígérik, vagyis fehér alapon fekete betűket jelenítenek meg, mindezt úgy, hogy nagyon kevés energiát fogyasztanak, nagyon hosszú ideig maradnak ezáltal üzemképesek.
Ugyancsak kedvező, hogy a nyomtatott könyvekhez képest a szerzők számára jóval olcsóbb e-könyvet kiadni. Az a tapasztalat, hogy ha az e-könyvet ingyen terjesztik, akkor a nyomtatott változat is jobban fogy. Könnyű továbbá a jegyzetek készítése: az elektronikus könyvek szélére egyszerűen, könnyen tudunk jegyzetelni, majd kitörölni, nem tesszük tönkre azt. Egy kattintással meg tudjuk jelölni, hol is hagytuk abba, hogy következő alkalommal onnan kezdjük újra.
((közcím))  Kevés a magyar
Az előnyök mellett hátrányai is vannak a digitális formátumnak. Elég csak a változó technológiákra gondolni: idővel elvesznek a különböző fájlformátumok, így ha ötven év múlva szeretnénk elolvasni az elektronikus könyvet, nem biztos, hogy lesz olyan olvasó, ami megnyitja az adott fájlt. Ugyancsak költséges – és néha a digitális jogvédelem miatt lehetetlen – az újabb és újabb formátumokba elmenteni könyveinket. Az elektronikus formátumú könyveket valamilyen adathordozón tárolni kell, semmi garancia sincs arra, hogy ez az adathordozó tíz vagy húsz év múlva is olvasható,  a papír alapú könyv viszont – hacsak nem történik valamilyen katasztrófa – hosszú időn át megmarad. Elektronikus formátumban nagyon sok angol, német nyelvű könyv elérhető, de nem az összes. Sokkal kevesebb viszont a magyar nyelvű olvasnivaló, bár az elektronikus tartalom gazdagítása érdekében sok, államilag is támogatott program indult már.
A mechanikus e-könyv-olvasókat tölteni kell, könnyebben elromolhatnak, védeni kell az extrém időjárási körülményektől. Noha az e-könyv-olvasók ára folyamatosan csökken, egy ilyen olvasót megvásárolni még mindig drágább, mint egy könyvet megvenni. Az angol e-könyvek ugyan olcsóbbak, ám a magyar nyelvűek gyakran drágábbak, mint egy jó állapotban lévő antikvár példány. Mivel elektronikus ketyeréről van szó, a tolvajok számára sokkal kedvezőbb célpont az e-olvasó, így sokkal jobban kell azt védeni, sokkal jobban kell rá vigyázni, mint egy egyszerű könyvre. Nemcsak szöveges könyvek, hanem képeskönyvek is léteznek – például gyerekkönyvek, útikönyvek –, ezeket egy kisebb kijelzőn olvasni rettenetesen kényelmetlen.
Bármennyire is furcsa, de azt is kimutatták, hogy az e-könyveket lassabban olvassuk, mint a hagyományosakat. A Nielsen Norman Group szakemberei 24 ember olvasási gyorsaságát vizsgálták hagyományos könyvön, e-könyvön és a számítógép képernyőjén. Az eredmény: az ember 10,7 százalékkal lassabban olvas elektronikus felületen. A lassabb olvasás ellenére a felhasználók körében az e-könyv-olvasó volt a legkedveltebb olvasási felület, ezt a hagyományos papír könyv követte, a számítógép képernyőjén történő olvasást viszont mindenki utálta. A gondolatébresztőnek szánt kutatás eredményeit nyilván érdemes lenne nagyobb mintán, több korcsoportra lebontva elvégezni. Így például meg lehetne tudni, hogy a számítógép képernyőjén felnőtt fiatalok nem olvasnak-e gyorsabban egy elektronikus felületen.

A hazai kínálat
A magyar piac, adottságai miatt, lassan és nehézkesen mozdul. Janzer Frigyes, a Prospero internetes könyváruház vezetőjeként több éve kíséri figyelemmel az hazai e-könyv-piacot. Meglátása szerint az e-book komoly gondokat fog okozni a piacon, ezt korábban más iparágak (a zene, a játékpiac és a napilapok) is megtapasztalhatták, az e-dimenzió a maga kötelező ingyenességével nem lendítheti fel az iparágat. A szakember nem optimista ami a magyar e-könyv piacot illeti, vagyis véleménye szerint az e-könyv nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Azonban szerencsére Magyarország az e-könyvek tekintetében is követő szerepet tölt be, így lesz ideje az Amerikai Egyesült Államokban bevált forgatókönyvek kisebb hibáit korrigálni.
A magyar piacon hosszú ideig nem lehetett dedikált e-könyv-olvasót vásárolni, mostanra azonban ott az érintőképernyős iPad, és az Amazon Kindle-je is megvásárolható (itt csak az angol billentyűzet és a tartalom jelenthet gondot). Persze ezeken kívül is még jó pár olvasó közül választhat az érdeklődő, csak a tudás és persze a pénztárca szab határt.
Magyar, kifejezetten elektronikus könyvek forgalmazására szakosodott bolt is létezik, nem is egy. A Bookline és a Líra Könyv közös leányvállalataként 2010 márciusában alakult meg az ekonyv.hu, ahol kimondottan csak elektronikus könyveket árulnak. Ezek ára egyelőre nem meggyőző: az áruház címoldalán cikkünk írásának napján hirdetett regény 1250 forintba kerül, újonnan ez a könyv 2152 forint, ám antikvár példányai már 400-800 forintért is megvásárolhatók.
A magyar könyvesbolt egy német fejlesztésű e-könyv olvasó mellett tette le a voksát. A txtr cikkünk írásakor még nem volt megvásárolható, ám azt ígérték, hogy a készülék SIM kártyán keresztül csatlakozik majd az elektronikus könyváruházhoz, ahonnan külön adatforgalmi költség nélkül lehet letölteni a megvásárolt tartalmakat.
A fapadoskönyv.hu oldalon már olcsóbban, 300-600 forintért lehet egy-egy könyvet megvásárolni. Az oldalon arra buzdítanak, hogy nyomtassuk ki az otthoni nyomtatón a megvásárolt könyveket, külön olvasót ugyanis nem árulnak. A biblieteka.hu oldalon sem túl olcsók az e-könyvek, ám ott regisztrációért cserébe ingyenes tartalmakat tölthetünk le, többnyire klasszikus irodalmi regényeket.
Nem elhanyagolható viszont az ingyenesen elérhető tartalom például a Digitális Irodalmi Akadémián, ahol 1998 óta a kortárs költők, írók művei jelennek meg. Az érdeklődők ingyen elolvashatják azokat, a költők, írók pedig járadékot kapnak az államtól, cserébe azért, hogy műveiket ilyen módon átadják a nagyközönségnek. A Magyar Elektronikus Könyvtárból is sok olvasnivalót letölthetünk ingyen. És az illegális csatornákról még nem is szóltunk...