Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
„A levéltár által rendezett tárlat idén július és október között volt látható a Váci Értéktár épületében, de a zárást követően is elérhetővé akartuk tenni az itt összegyűjtött „fotós” kincseket” – tette hozzá az igazgató, aki a kiállítás jelentőségére utalva elmondta: a legendás váci gyár nemcsak a város, de az ország életében is jelentős szerepet játszott, és mind kultúr-, mind ipartörténeti vonatkozásai fontosak. Magyarország egyetlen fotótermékeket gyártó vállalatának filmjeit, fotópapírját milliók használták az országban, hétköznapi emberek és művészek egyaránt. A Forte-fotópapírok külföldön is elismertek voltak, 2004-től azonban megkezdődött a lassú haldoklás, majd a felszámolás.
A kiállítás célja részben az volt, hogy a város levéltára bemutassa a fennmaradt dokumentumokat, még fellelhető relikviákat. Bár a Forte iratanyaga a legteljesebb és legváltozatosabb a levéltárban őrzött vállalati irategyüttesek közül, és több doboznyi fénykép és negatív is volt köztük, felhívást tettek közzé, kérve egykori kodakos-fortés dolgozókat emlékeik közreadására – mesélte Horváth Ferenc. „Fontosnak tartottuk, hogy megmozgassuk a város lakóit, akik érzelmileg is erősen kötődtek a gyárhoz.”
A virtuális kiállítás – a valóságoshoz hasonlóan - három színre tagolódik: A Kodak és a Forte gyár története képekben, Fekete István: Egy gyár végnapjai című dokumentumsorozata, valamint Forte forever - Fotóművészet Forte-papíron. Ez utóbbiban Balla András, Bánkúti András, Benkő Imre, Bozsó András, Csontó Lajos, Demeter Ádám, Fekete István, Hajdú József, Haris László, Horváth M. Judit, Illés Barna, Kerekes Gábor, Kóczán Gábor, Kovács Melinda, Lugosi Lugó László, Mucsy Szilvia, Nagy Tamás, Rónai Gergő, Stalter György, Szamódy Zsolt és Telek Balázs fotóiról készített áttekintő képek láthatók.
