Bulgária és Románia nagyjából megfelezte, Csehország pedig 27,5 százalékkal csökkentette üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest, ami jelentős túlteljesítése a Kiotói jegyzőkönyvben vállaltaknak. Ez azonban az ipari kapacitás rendszerváltást követő leépülésének köszönhető, az energiahatékonyság továbbra is messze a nyugat-európai átlag alatt marad a régióban – mutatnak rá a Természetvédelmi Világalap (WWF), a Greenpeace és az Ecofys nevű fenntartható energetikai tanácsadó cég szakértői.

„Bulgáriában a nagy ipari szennyezők csak a közelmúltban, az elmúlt egy-két évben kezdtek el technológiai fejlesztéseket bevezetni az üzemekben az üvegházgáz-kibocsátás és annak káros környezeti következményeinek enyhítésére... A bolgár ipar messze meghaladja az Európai Unió átlagos energiaintenzitási szintjét, jelenleg négyszer-nyolcszor annyi primer energiaforrást használ fel adott GDP-érték előállítására, mint a többi uniós ország” – magyarázza Georgi Sztefanov, a WWF klímaszakértője. Környezetvédelmi csoportok szerint az országban az épületek energiahatékonysága is elmaradott, a bolgár erdőkből pedig több fát termelnek ki, mint amennyit ültetnek. Bulgária jelenleg nem is vehet részt a kiotói kvóták kereskedelmében, mivel nem tudja garantálni kibocsátásmérési rendszerének megbízhatóságát és átláthatóságát.

Csehországban a karbonkibocsátás gyakorlatilag stagnál a kommunista nehézipar összeomlása óta - hangsúlyozza Jan Rovensky. A Greenpeace szóvivőjének közlése szerint a csehországi kibocsátás nagyon magas szinten stabilizálódott, a jelenlegi 12,5 tonnás egy főre jutó emisszió az ötödik legnagyobb az OECD tagjai között. A cseh kormány ugyan büszkén jelentette be, hogy 2008 és 2009 között 4,1 százalékkal csökkent az üvegházgáz-kibocsátás, ez azonban a Greenpeace szerint a gazdasági válságnak köszönhető, nem pedig a tudatos klímavédelmi erőfeszítéseknek.

Romániában is fájóan hiányzik egy karbonszegény gazdaság kiépítésére kidolgozott valódi stratégia - mutat rá Luminita Tanasie, a WWF helyi irodájának szakértője. Bukarest 2012-ig több mint 2,5 milliárd euró (csaknem 700 milliárd forint) bevételre számít a kvótaértékesítésből; a befolyó összeget a szabályok szerint zöldberuházásokra kell fordítani, az áprilisban bejelentett program keretében ugyanakkor még nem folyósítottak támogatásokat – tájékoztatta a romániai környezetvédelmi tárca a francia hírügynökséget.

Varsó és Prága közlése szerint a két országnak már eddig több tízmillió eurós bevétele származott a kvótaértékesítésből. A pénzből Csehországban épületeket szigeteltek újra, Lengyelországban pedig 80 millió eurót (22,2 milliárd forint) helyeztek el egy külön számlán, amelyről a klímaváltozás hatásait enyhítő projekteket – újraerdősítést, megújulóenergia-beruházásokat – finanszíroznak.