Biztonsági emberek vették át az irányítást több napra az egyik dunaújvárosi erőműben
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
Robert Shadwick, a kanadai British Columbia Egyetem kutatója és kollégái a bálnák hátára rögzített apró digitális mérőeszközök által gyűjtött adatokat elemezték. Miután az állat merülése közben megmérték a sebességét, a merülés mélységét, elhelyezkedését és farokcsapásai számát, az eszközök leoldódnak, és felúsznak a felszínre. A kapott adatokat a biológusok múzeumi példányok állkapcsának méretével vetették össze, és ennek alapján képet alkottak a merülés során tapasztalható ellenállásról.
A bálna mintegy 63 ezer kilojoule energiát használ fel minden egyes merüléskor - írták a kutatók a The Journal of Experimental Biology című szaklapban. Eközben 1260 kilogramm krillt is elfogyasztanak - számolták ki az állatok által lenyelt nyolcvan tonna tengervíz átlagos krilltartalma alapján. Ez pedig százszor annyi energiával látja el a bálnákat, mint amennyi szükséges a rákocskák elkapásához.
A kék bálnának azért kell ennyi energia, mert élete igen csekély részét tölti csak evéssel - fűzte hozzá a cikkhez a független Ann Pabst, az Észak-Karolinai Egyetem morfológusa a Science magazin hírportálja szerint. Ugyanis hónapok telnek el a táplálkozóhelyek közötti vándorlással vagy szaporodással, ilyenkor pedig a zsírtartalékaikból kell megélniük.
A kutatók remélik, hogy munkájuk segíti majd a természetvédelmet. A kék bálna egyedszáma mindössze három százaléka az 1800-as évekének, részben a krill egyre növekvő emberi hasznosításának tulajdoníthatóan. Az adatok segítségével a természetvédők eggyel több érvet hozhatnak fel a krillállományok megóvására.
