A Longdaysin névre keresztelt anyagot nagyszabású kutatás útján sikerült megtalálni, amelynek során összesen 120 000 vegyi anyag belső órára gyakorolt hatását vizsgálták. A Longdaysin három fehérjét támad meg, amelyek a biológiai óra szabályozásában vesznek részt. Az anyaggal például meg lehetne oldani a sokat repülők állandó időeltolódásból eredő problémáját - fejtették ki a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem kutatói a PLoS one című folyóiratban a Die Welt című német lap internetes kiadása szerint.

A biológiai óra nemcsak az agyunkban, hanem más szövetekben is ketyeg, így a tüdőben, a májban és a szívben is. A rendszer mindenhol 24 órás ütem szerint dolgozik. A szervezet az alvásigényt, az éhségérzetet, az anyagcserét, a vízháztartást és a testhőmérsékletet is a napfény segítségével igazítja a környezethez. A biológiai óra gondoskodik róla, hogy gének ezrei kapcsolódjanak be illetve ki egy bizonyos időpontban. Ebben meghatározó szerepet játszanak bizonyos fehérjék. 

A 120 000 anyag vizsgálatához a kutatók emberi csontráksejteket változtattak meg genetikailag, hogy a biológiai óra befolyásolása láthatóvá váljon. Az egyik óraműködésért felelős génhez hozzácsatolták a világító luciferáz enzimet kódoló gént. Amennyiben a vizsgált anyag aktiválta az óragént, a sejtek világítani kezdtek. A Longdaysin különösen erős hatásával tűnt ki. További laborkísérletekkel pedig megállapították a kutatók, hogy az anyag a sejteken belüli biológiai időbeállítást a dózistól függően akár tíz órával is visszaállíthatja. A hatást a modellállatként használt zebrahalaknál is kimutatták. 

A Longdaysin által befolyásolt három fehérje része az "óraszerkezetnek", és hozzájárulnak bizonyos óragének bekapcsolásához, így a bioritmus irányításához. Közülük kettőnek eddig is ismert volt e tulajdonsága, a harmadikról eddig nem tudták, hogy részt vesz a belső ritmus szabályozásában.