Tíz furcsa módszer az állatok védelmére
A veszélyeztetett állatfajok védelmére számos nemzetközi kezdeményezés indult, azonban néha nem elég az áldozatos munka, a természetvédőknek időnként apró trükkökhöz kell folyamodnia, hogy sikert érhessenek el. Összeállításunkban bemutatunk tíz különös ötletet, amelyek segítségével biztosították a kipusztulás szélén álló fajok túlélését.
A környezetvédelemmel foglalkozó Mother Nature Network (MNN) által összegyűjtött módszerek közül nem mindegyik bizonyult sikeresnek, azonban a találékonyság reményt adhat a veszélyeztetett fajoknak. Lássuk, mivel próbálkoztak az állatvédők.
DNS-fagyasztás
A kaliforniai San Diego állatkertjében 1972 óta gyűjtik a ritka állatok genetikai mintáit. A Frozen Zoo (fagyott állatkert) nevű projekt során eddig több mint 8400 különböző állat DNS-ét, spermáját, petéjét, embrióját és vérét gyűjtötték össze. Eleinte még nem igazán tudták, hogyan használhatják majd fel a mintákat, mivel a géntechnológia akkortájt még gyerekcipőben járt. Azonban napjainkban a kutatóknak már sikerült például a bőrsejtekből olyan őssejteket készítenie, amelyek segítségével az állatok szinte bármilyen sejtjét létre tudják hozni. Az áttörés idén júniusban következett be, amikor egy mandrill – Afrika egyik legveszélyeztetettebb majomfaja – őssejtjeiből sikerült agysejteket előállítaniuk.
Kondicionálás
Ausztráliában számos mérgező békafaj él. Ezzel nem lenne probléma, az azonban gondot jelent, hogy a rendkívül veszélyeztetett óriás erszényes nyestek előszeretettel fogyasztanak kisebb gerinceseket és étrendjükbe néha vesztükre bekerül egy a mérgező békák közül is. A Sydney University ökológusai ezért trükkhöz folyamodtak: fiatal nyesteket fogtak be, amelyeknek kisebb békákat adtak táplálékul. A méreg mennyisége esetükben még csak arra volt elég, hogy hányingert okozzon az állatoknál, amelyeket a „kezelést” követően megjelöltek és visszaengedtek a vadonba. A kísérlet sikeres volt: a kondicionáláson áteső nyestek ötször hosszabb ideig éltek, mint „tudatlan” társaik.
Műholdas követés
A vadon élő állatok megjelölése és követése bevett módszernek számít a veszélyeztetett állatokkal foglalkozó kutatók számára, azonban a fehér cápáknál nincs lehetőség a szárazföldön bevált altatólövedékes megoldásra. A Wildlife Conservation Society munkatársai azonban ügyes megoldással álltak elő az akár négy méter hosszúságot és több mint 700 kilós tömeget is elérő ragadozók megjelölésére. A cápákat először egy horoggal elkapják, majd egy bölcsőszerű fém platform fölé navigálják. Egy motor ezután kiemeli a vízből a bölcsőt, az állat így nem tud elúszni, a kutatók pedig a következő 15 percben tengervizet pumpálnak a szájába és kopoltyúiba, illetve gyógyszereket és vitaminokat adnak neki, hogy minél hamarabb magához térjen a traumából. A negyedórás beavatkozás során a nyomkövetőt a cápák jellegzetes hátúszójához, vagy a farkához erősítik, majd a bölcsővel együtt visszaengedik a vízbe. A cápa így már el tud úszni, a szakemberek pedig akár egy laptopon keresztül is folyamatos jelzéseket kapnak pozíciójáról. Persze előfordul, hogy a cápák sokszor akár heteken keresztül nem jönnek a víz felszínére, ilyenkor a nyomkövető nem tud jeleket sugározni a műholdnak.
Titkosügynök a fészekben
A lármás darvak (Grus americana) a világ legsúlyosabban veszélyeztetettebb állatfajai közé tartoznak. A madarakat ezért sokszor fogságban nevelik, majd szabadon engedik őket. A madarak gondozóinak alaktalan, zsákra emlékeztető ruhát kell viselniük, hogy a fiókák ne tekintsék az embereket saját szüleiknek. A ruhának még az arcrészét is háló fedi, hogy a gondozók lássák a kismadarakat, azok azonban ne lássák az embert. A tökéletes illúzióhoz egy felnőtt darut mintázó bábut használnak, hogy a fiókákat megtanítsák táplálkozni.
Madáriskola sárkányrepülővel
Szintén a lármás darufiókákat tréningezik ilyen módon, a fogságban nevelkedő állatok ugyanis nincsenek tisztában vele, hogy ők valójában költöző madarak. Az International Whooping Crane Recovery Team tagjai ezért egy sárkányrepülő segítségével érték el, hogy a fiatal darvaknak megmutassák az utat Floridából Wisconsin államba. A program rendkívül sikeresnek bizonyult: 2009. októbere óta mintegy 77 lármás daru követi hűségesen a repülőt északról délre, illetve vissza.
Patyomkin fészkek
A halászsólymok a XX. század elején kipusztultak Nagy-Britanniából, azonban az ötvenes évek végére sikerült visszatelepíteni őket Skócia területére. Idén egy dorseti rezervátum munkatársai folyamodtak trükkhöz, hogy a régióba csábítsák a ritka madarakat. Polisztirolból készült álmadarakat telepítettek kényelmes fészkekbe, a magas fákra, hogy „tudassák” a halászsólymokkal: a környéken biztonságosan élhetnek. A költöző madaraktól azt remélik, hogy Afrikából visszatérve a szigetország dél-nyugati partvidékén fekvő Dorsetben telepedjenek le.
Klónozás, vissza a halálból
A pireneusi kőszáli kecskét 2000-ben kipusztultnak nyilvánították, miután utolsó ismert példányát holtan találták Spanyolország északi részén. A tetemet vizsgáló kutatóknak még sikerült időben bőrmintát vennie a kecske füléről, amelyet folyékony nitrogénben tartósítottak. A tavalyi év során a bőrből kinyert DNS segítségével klónozták az állatot, amely így hivatalosan is az első olyan faj lett, amelyet kipusztulása után újra életre lehetett kelteni. Sajnos az első példány születése után hét perccel tüdőproblémák miatt elpusztult, azonban a módszer reményt adhat, hogy a Pireneusokban újra megjelenhetnek a ritka állatok.
Vágykeltő parfüm tigriseknek
Állatkerti gondozók parfümök és egyéb hasonlóan intenzív illatok segítségével próbálkoznak fellendíteni a kipusztulás szélén álló szumátrai tigrisek és egyéb veszélyeztetett nagymacska-fajok szerelmi életét. Az illatok segítségével elérhető, hogy az állatok több időt töltsenek territóriumuk feltérképezésével és intenzívebb „társasági életet” éljenek, vagyis nagyobb esélye van, hogy párosodjanak. A gondozók nem valamilyen természetes illatanyagot használtak, tapasztalataik szerint ugyanis a nagymacskák leginkább a Calvin Klein Obsession márkájú parfümtől jönnek lázba.
Anti-fogamzásgátlás
A Kína és Mongólia területén élő Prezwalski-lovak utolsó vadon élő példánya 1970-ben pusztult el. A minnesotai Smithsoniaon National Zoo fogságban tartott lovnak 1999-ben elkötötték az ondóvezetékét, hogy a többi ló között lehessen tartani, anélkül, hogy egymással kezdjenek szaporodni. A biológusok azonban később rájöttek, hogy az állat génjei értékesek, mivel növelik fajtájának genetikai változatosságát, ezért 2008. júniusában újra kés alá fektették a lovat hogy helyreállítsák fogamzóképességét.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
„Hagyjuk itt a bolygót, vagy nézzünk szembe a kipusztulással!”
A baljóslatú felszólítás a fizikus Stephen Hawkingtól származik, aki szerint az emberiségnek legfeljebb 1-2 évszázad áll a rendelkezésére, hogy kitalálja, hogyan hódíthatja meg a világűrt.
A pálmaolajüzlet kipusztítja az orángutánokat Borneóról – videó
A Borneo szigetén élő több mint 8000 orángután kipusztulását eredményezheti, hogy az indonéz vállalkozók elutasítják a Greenpeace környezetvédő szervezet által az olajpálma-ültetvények kiterjesztésére kezdeményezett moratóriumot – figyelmeztetett az emberszabású majomfaj védelmére létrehozott központ (COP) illetékese.
Alighogy felfedezték, máris kipusztulhat egy antilop
Az 1992-ben felfedezett vietnami antilop a kihalás szélén áll - jelentette be a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN). A vietnamiak által szaola néven emlegetett állat Laosz és Vietnam határán él az Annami-hegység rejtett völgyeiben, és annak ellenére, hogy már alig maradt belőle, kutyákkal vadásszák és csapdákat állítanak nekik.
A cápák kipusztulása az óceáni élővilág összeomlásához vezethet
Drámai mértékben csökken az Atlanti óceán cápaállománya, és a tudósok szerint a csúcsragadozók kipusztulása végzetes láncreakciót indít, amely összeomlással fenyegeti az élővilág rendjét.
A tigrisek kipusztulhatnak, de van remény
A WWF szerint a tigrisek akár már 2022-re végleg kiveszhetnek a Föld színéről, de Jurj Trutnyev orosz természetvédelmi miniszter szerint Oroszországban a csíkos bundájú nagyvadak védelmére beindított program sikeres, és az amuri tigrisek állománya a mostani mintegy 400-ról félezerre emelkedhet.
Összezavarodtak az állatok, számos faj kipusztulhat
Az éghajlatváltozás miatt elmosódnak az évszakok közötti határok, a költöző állatok ezért gyakran nem akkor indulnak, amikor kellene, vagy egyáltalán nem is vándorolnak már el. A madarak, bálnák, teknősök, denevérek és sok más állat így rossz időben bukkanhat fel rossz helyen, és könnyen életveszélybe kerülhet.
Kipusztulhat a fecske Magyarországon
Aggasztóak a friss fecskeállomány-elemzések: 1999-2009 között a molnárfecskék populációja 65 százalékkal, a füsti fecskéké 44 százalékkal, a partifecskéké 30 százalékkal csökkent az országban.
A női nemi hormon kipusztítja a halakat
A szennyvízzel a folyókba kerülő kis mennyiségű női nemi hormon is elegendő arra, hogy egész halrajokat pusztítson el. Az ösztrogén ezen kívül képes arra, hogy a hím halakat elnőiesítse – állapítja meg egy kanadai-amerikai kutatócsoport, amely a PNAS című tudományos magazin online változatában publikálta tanulmányát.
Már az Atlanti-óceán tőkehalait is kipusztulás fenyegeti
A kutatók már évek óta figyelmeztetnek arra, hogy a Balti-tengerből eltűnik a tőkehal; Észak-Európa gazdaságilag legfontosabb halának azonban lassan az Atlanti-óceánban is csak bottal lehet ütni a nyomát.
