Mielőtt előre tekintünk, nem árt kicsit visszanézni virtuális vállaink felett: 2010 meglepően jó év volt az informatika számára. Igaz, a válság, mint mindenhol, az IT-világban is megjelent, újításokból, innovációkból és meglepő sikersztorikból azonban nem volt hiány. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a 2010-es év egyáltalán nem volt „unalmas”. Sok olyan dologgal találkozhattunk, amelyeknek sikere (vagy létrejötte) megmozgatta a piacot: az iPad és a Kinect az IT-történelem legnagyobb ütemben fogyó kereskedelmi termékei lettek, alig pár hónap alatt. Az Android robbanásszerű sikere is tanulságos volt, a Twitter, de főleg a Facebook (ami immáron a harmadik legnagyobb szereplő lett a netes piacon) körül is zajlott az élet, és persze voltak Google újítások (és bukták) is szép számmal. Sőt a Microsoft is megjelent egy mobillal és a hozzávaló rendszerrel.

Nem esünk abba a hibába, hogy elhiggyük (vagy olvasóinkkal elhitessük), hogy mi biztosan tudjuk, mit hoz a jövő. Természetesen mi is csak tippelni és jósolni tudunk – ez azonban nem akadályoz meg minket abban, hogy megpróbáljuk kitalálni, mit hoz a 2011-es év! A kommentekben pedig majd alaposan kitárgyalhatjuk, vajon mennyire túlzóak, esetleg túl óvatosak becsléseink…

Google szociális toolbar: Google +1
A Google sok mindent tud, egyvalamiben azonban nagyon le van maradva. Kereső ide vagy oda, Google Maps és StreetView, Docs és Gmail: mind-mind remek szolgáltatások, de egyikről sem igazán mondható el, hogy különösebb közösségi ereje vagy vetülete lenne. Márpedig az utóbbi évek és így valószínűleg a következő évek is nem szólnak másról, mint a közösségépítő/szociális hálózat megdöbbentő erejéről, és persze a pillanatok alatt masszív tömeget generáló jellegéről. Ha egy apró, virtuális farmokra épülő játékot több száz millióan játszanak, az olyan jelenség, amire mindenkinek érdemes figyelnie, még a Google-nak is. Ha a Facebook, anélkül, hogy különösebb szolgáltatásokat nyújtana (a Google-hoz képest legalábbis elenyészőt) képes mozgósítani 500 millió felhasználót, akkor el kell ismernünk: van valami ebben a szociális háló dologban.

A legutóbbi pletykák szerint a Wave és a Buzz esete rádöbentette a Google-t arra, hogy önálló (bár integrált) termék képében nem érdemes szociális szolgáltatást készíteniük, a Facebook ezen a piacon egyelőre „legyőzhetetlen”.  Éppen ezért, a következő szociálisháló-elképzelés valószínűleg egy úgynevezett „layer” (azaz a webezésre húzott „réteg”) funkció lesz: a webezési folyamatra,  felületre „ráhúzva” kapunk majd egy kis extra, szociális funkciót. Így egy csapásra elérhetjük majd böngészőnkből (bármikor) a leveleket, barátokat, megosztott dokumentumokat, csevegést és telefonálást. A projekt neve a pletykák szerint „Google Me”, hivatalos kódnevén „Emerald Sea”, a Google azonban „Google +1” néven ismeri el létezését, de többet nem igazán hajlandóak elárulni róla.

Igen valószínű, hogy a keresési eredmények is jóval „közösségibb” alapokra helyeződnek, a híresztelések itt a keresési listában megjelenő, mindenféle extra funkciókról szólnak, úgymint szavazás a találatokra (mennyire releváns), esetleg javaslat az eltávolításra a listából és persze azonnali megosztás, Twiterre posztolás stb.

Mégiscsak sikeres lesz az Apple TV
Mindannyian tudjuk (és ezzel még a legelvetemültebb Apple-fanboy is kénytelen egyetérteni), hogy az Apple TV nem túl sikeres. Nincs is ebben semmi meglepő, bár az iPad és az iPhone megdöbbentő sikere arra enged következtetni, hogy az Apple bármihez nyúl, az arannyá válik. A valóságban azonban ők is csak egy cég, saját hibáikkal és saját, félresikerült termékekkel és bukásokkal.

Az Apple TV immár több éve „vergődik”, Steve Jobs azonban nem arról híres, hogy könnyedén lemondjon álmairól (ez nekünk, fogyasztóknak kapóra jön, hiszen így kaptuk az iPad-et is). 2011-ben a cég valószínűleg belátja, hogy multimédiás platformja csak akkor lehet sikeres, ha megismétlik azt, ami az iPhone és az iPad esetében akkora lökést adott a terméknek: azaz nyitnak a letölthető/megvásárolható alkalmazások és az óriási készlettel rendelkező AppStore irányába. A jövő Apple Tv-jén tehát valószínűleg már játszhatunk, zenei albumokat vehetünk és hallgathatunk, ráadásul az úgynevezett „Magic TrackPad” is mellé lesz csomagolva (legalábbis ez a legnépszerűbb jóslat). Ne mondjunk tehát még le az Apple TV-ről, igen valószínű, hogy a jövőben még sokat fogunk hallani róla. (Azután végül veszünk egyet…)

Felhők, felhők, felhők…
Kezdjünk megbarátkozni a „cloud computing” kifejezéssel, a jövőben ugyanis valószínűleg sokszor fogunk még hallani róla. A dolog lényege (röviden): minden fájl, adat, játék, operációs rendszer és alkalmazás egy központi szerveren tárolódik. A felhasználók ezeket az interneten keresztül érik el és így is használják: a végfelhasználó gépe nem más, mint egy monitorral rendelkező kliens, a netre csatlakoztatva. A felhők már napjainkban is megdöbbentően jól és gyorsan üzemelnek, bár sokan még nem ismerik az ilyen jellegű szolgáltatásokat (jövőre majd megszokjuk őket.)

Jó példa a cloud computing sikerességére az OnLive – itt bármilyen játékkal játszhatunk, még akkor is, ha a gépünk képtelen lenne azt futtatni. A játék a szerveren fut, mi pedig online videó stream képében kapjuk monitorunkra a képet: ettől függetlenül (a nagy sávszélességnek köszönhetően) ugyanúgy lövöldözhetünk, kalandozhatunk, mintha csak telepítettük volna a szóban forgó játékot. Csak próbáljuk ki például az online játszható Mass Effect 2-t a Gaikai felhőjével, és nem fogunk hinni a szemünknek…

Természetesen nem csak a játékok működhetnek a felhők segítségével: teljes operációs rendszerek és munkakörnyezetek is helyet kaphatnak a „cloudon” (a Chrome OS kifejezetten erre épít). A dolog előnyei, hogy nem kell hozzá CPU-kapacitás, memória vagy merevlemez, semmi nem szükséges, csupán sávszélesség: és mégis, olyan erős „gépünk” lehet, akkora tárhellyel, olyan videokártyával és annyi memóriával, amilyet csak akarunk. Hogy mi lesz belőle és hová fejlődik, azt még korai lenne megtippelni, egy azonban biztos: a felhők velünk lesznek jövőre is, sőt valószínűleg megdöbbentő fejlődésnek leszünk tanúi.

Tábla PC a vízcsapból is…
2011 a táblagépek éve lesz. Aki szereti ezeket az eszközöket (élükön az iPaddel), annak ez jó hír, aki szerint az egész egy butaság, annak most pár évig ki kell bírnia. A táblagépek ugyanis pár évig uralni fogják a piacot: a legmerészebb jóslatok egyenesen a notebook/netbook eladások drasztikus csökkenését prognosztizálják.

Nem csak az Apple gépéről van szó: érkezik a „Honeycomb” (részletesen itt), de valószínűleg az összes jelentős gyártó megjelenik majd valamilyen tábla-megoldással.  Sőt már 2010 végére is szinte tobzódhattunk a tábla PC-kben, iPad, Samsung Galaxy, jó pár androidos táblagép, RIM Playbook – a lista jövőre tovább bővül, miközben a szóban forgó gépek népszerűsége növekszik majd. Körképünk a 2011-es táblagép piacról itt olvasható.

IPv6 – új internet-protokoll
Az IP címek elfogynak - , valószínűleg idén tavasszal. Ha minden jól megy, akkor mi, felhasználók semmit sem veszünk ebből észre: a szolgáltatók és szervereik átállnak a jóval több címet kiosztani képes IPv6 protokollra, mi pedig netezünk tovább, ahogyan eddig is. 2011-ben azonban már új internet-protokoll lesz, ez biztos, még ha esetleg nem is vesszük majd észre az átállást. Remélhetőleg – ha ugyanis észrevesszük, az már komoly gond…

Eltűnik a www
A folyamat már elkezdődött – lehet, hogy 2011-ben még nem fog annyira kicsúcsosodni, mint amennyire mi most megtippeljük, előbb-utóbb azonban biztosan bekövetkezik, hogy a jól ismert „három duplavé” eltűnik az életünkből. Részletes okfejtésünk és elemzésünk itt olvasható.

Viszlát, BIOS!
Ha már eltűnésekről esik szó: a jövő nemcsak új dolgokat hoz, hanem régieket is megszüntet. Jó példa lesz erre 2011-2012-ben a jó öreg BIOS eltűnése, illetve átalakulása. A folyamat már elindult, és különösebb ráhatásunk sincs: a gyártók ugyanis az új alaplapokra már nem a BIOS-t, hanem  az EFI-t pakolják. Így amikor eljön az idő a gépfejlesztésre (ha csak addigra nem fog mindenki felhőket használni), mi is automatikusan átállunk. Hogy mi is az EFI, és miért fogja leváltani a BIOS-t, arról részletesen itt olvashatnak.

Túl óvatos találgatások? Esetleg túlzóan merészek? Nos, meglátjuk – jövő év elejére kiderül…