Az ESA infravörös tartományban észlelő Herschel űrteleszkópja és az XMM-Newton európai röntgencsillagászati műhold összehangoltan karácsonykor vette célba a Földtől "mindössze" 2,5 millió fényévre található spirális galaxist, amelyről az eddigi legrészletesebb felvételeket készítették.

A Herschel képein a ködnek is nevezett gázfelhőt lehet tanulmányozni, azt a közeget, amelyből a gravitáció hatására több százmillió év során lassan csillagok alakulnak ki. Amikor a gázfelhő sűrűsége eléri a kritikus szintet, a csillag a látható fény tartományban is sugározni kezd, és ezek az égitestek csupán ekkortól lesznek láthatók a hagyományos teleszkópokon.

Az XMM-Newton - amely a látható fénynél rövidebb hullámhosszú röntgensugárzást észleli, többnyire a csillagok evolúciójának utolsó, végső stádiumait mutatja meg. A teleszkópok összehangolt felvételeivel a csillagászok most egyszerre tekinthetik meg a galaxis jelenlegi és kialakulóban lévő csillagait. A részletes felvételekkel arra is választ kaphatnak, hogy a 75 ezer fényév szélességű óriási gázgyűrű hogyan keletkezett.

Egyesek szerint galaxisok ütközéséből származik a köd, míg a Herschel legújabb felvételei szerint sokkal bonyolultabb lehet a megoldás, ugyanis ezek szerint a gázfelhőben kialakuló csillagok legkevesebb öt koncentrikus gyűrűben láthatók.

Az XMM-Newton több száz röntgensugárzási forrást is talált, többségében a galaxis központjában, ahol a csillagok is sűrűbben találhatók. A teleszkópok részletes felvételei pedig ismét bebizonyították, hogy a Földről nézve a csillagos égbolt valóban csodálatos látvány, de látható fényt csak a felnőtt korban járó csillagok sugároznak, és ezért sem elegendő pusztán ennek a tartománynak a vizsgálata - olvasható a Science Daily tudományos hírportálon megjelent beszámolóban.