A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A kutatást a hangzatos „Fortune favors the bold (and the Italicized)” névre keresztelték a tudósok (Fortuna a vastag és a dőlt betűket szereti). Eltekintve a mókás és talán kissé túl pátoszos elnevezéstől, a vizsgálódás érdekes eredményeket hozott. A kontrolcsoporton végzett tesztek alapján kiderült, hogy bármit is olvasunk a képernyőn, sokkal nehezebben fogunk visszaemlékezni az információkra, ha azok könnyen olvasható, szabályos, ún „fluent” betűtípusokkal voltak leírva (pl. Arial, Times New Roman, Impact, stb.)
Meglepő módon, ennek ellentéte, a nagyon kalligrafikus, sokszor iszonyú nehezen olvasható betűtípusokkal leírt információk jobban megragadnak a fejekben.
Az eredmény több érdekes kérdést is felvet: a Kindle például szándékosan szép, kerek, olvasható betűtípusokat használ – ezzel pontosan azt akarták elérni, hogy mindenki egyszerűen értelmezhető információkat lásson viszont a képernyőn. A legújabb eredmények fényében azonban lehet, hogy pontosan az ellenkezőjét érik el az e-könyv-olvasók és az okostelefonok is?
A legjobb megoldás az lenne, ha minden eszközön (akárcsak a számítógépek esetében) átállíthatná a felhasználó a betűtípust.
Mindenki megnyugtatására gyorsan leszögezzünk: mi nem vagyunk benne teljesen biztosak, hogy a kutatás eredményei tökéletesen helytállóak (szerintünk az olvashatóság tekintetében többet számít a tördelés, a sorköz, a betűméret és persze a szöveg tartalma is – ha nem érdekel az információ, akkor úgysem jegyezzük meg semmilyen betűtípussal sem), így a Techline nem tervezi az átállást a Coms Sans betűtípusra…
