A felfedezésről a Nature legfrissebb számában jelent meg tanulmány. Kevés olyan csillagot fedeztek fel eddig, amely a Naprendszerünkhöz hasonlatosan saját bolygórendszerrel rendelkezik - olvasható a Space.com (http://www.space.com) űrkutatási hírportálon. A Kepler-űrtávcső a bolygókat úgynevezett tranzitmódszerrel fedezte fel, azt a piciny fényességcsökkenést érzékelve, amelyet egy Föld méretű planéta okoz egy csillag fényében, amikor elhalad előtte.    
   
A Földtől kétezer fényévnyire található Kepler-11 katalógusjelű csillag körül szoros közelségben 5 bolygó kering, a hatodik planéta pedig valamivel távolabbi pályán halad. A bolygókat a legbelsőtől kifelé haladva b, c, d, e, f, és g betűvel jelölték meg. A közeli bolygók kevesebb, mint 50 nap alatt kerülik meg központi csillagjukat, vagyis egy "év" rajtuk  mindössze 10-47 napig tart. A távoli bolygó 118 nap alatt kerüli meg a napját.  
   
Az öt "csillagközeli" planéta közül a legkisebb planéta a Föld tömegének 2,3-szorosával rendelkezik, a legnagyobb pedig 13,5-szer múlja felül bolygónkat. A legtávolibb bolygó tömegét eddig nem tudták felbecsülni, ám nagyobbnak tűnik, mint "testvérei". A bolygók mérete és tömege alapján kiszámították az égitestek sűrűségét is, ami alacsonyabb, mint a Földé. A most felfedezett bolygók összetételére sűrűségük és tömegük alapján következtettek. A Kepler-11d, valamint Kepler-11f  katalógusjelű bolygók összetétele az Uránuszhoz és a Neptunuszhoz hasonlatos, anyaguk jelentős részét víz alkotja, amelyet kívülről egy vékony hidrogén-hélium réteg "burkol be".
    
A legnagyobb sűrűséggel a b és a c katalógusjelű bolygó rendelkezik, de ezek is lemaradnak a Földtől. "Ezek a bolygók a napjukhoz való közelség okán meglehetősen forróak, s minél magasabb a felületükön uralkodó hőmérséklet, annál nagyobb gravitációval kell rendelkezniük, hogy megtartsák légkörüket. Kezdetben minden valószínűséggel masszívabb hidrogén-hélium légkörrel rendelkeztek, amelyek maradványait látjuk a legtávolabbi planétákon. A többi bolygó minden valószínűség szerint már elveszíthette légköre túlnyomó részét" - magyarázta a kutatásokat irányító Jonathan Fortney, a Kaliforniai Egyetem docense.