Glaukóma, azaz zöldhályog néven olyan szembetegségeket emlegetnek, amelyeknél a szem hátsó részében található látóideg károsodik. Sajnos ez a betegség gyakran vezet vaksághoz, világviszonylatban közel 70 millióan érintettek (a magyar lakosság 1-2 százaléka szenved ebben a kórban). Az elváltozás hátterében a szemgolyó belsejében uralkodó megváltozott (megemelkedett) nyomás áll, aminek monitorozására különleges, miniatűr számítógépet készítettek a Michigani egyetem kutatói.
A csupán egyetlen köbmilliméter térfogatú eszköz processzort, memóriát, nyomásérzékelőt, 0,07 négyzetmilliméteres napelemet, vékonyfilm lítium elemet és egy adó-vevőt tartalmaz. A beteg szemébe ültetve minden 15 percben megméri a szembelnyomást, és az értékeket letöltésig tárolja.
A miniatűr számítógép egyébként nem a korszerű 32 nanométeres technológiával készült, hanem a régebbi, 180 nanométeressel. Ennek az az oka, hogy a kisebb processzorhoz nagyobb elemre lett volna szükség, ami növelte volna a teljes méretet. A memóriacellákat úgy kellett átalakítani, hogy a szokásos 1 V helyett 400 mV-tal is beérjék. Az eredmény egy olyan érzékelő lett, ami átlagban beéri 5,3 nanowattal.
Csodákra persze ne számítsunk, a processzor mindössze 100 kHz-es (csak összehasonlításképp: egy okostelefonban 1 GHz-es processzor dolgozik), a memória 4 Mbájtos, és a vezeték nélküli adó-vevő a 10 cm-es sávban dolgozik. Mindez persze messzemenően elég a nyomásméréshez és az adatok tárolásához, illetve továbbításához.
A csupán egyetlen köbmilliméter térfogatú eszköz processzort, memóriát, nyomásérzékelőt, 0,07 négyzetmilliméteres napelemet, vékonyfilm lítium elemet és egy adó-vevőt tartalmaz. A beteg szemébe ültetve minden 15 percben megméri a szembelnyomást, és az értékeket letöltésig tárolja.
A miniatűr számítógép egyébként nem a korszerű 32 nanométeres technológiával készült, hanem a régebbi, 180 nanométeressel. Ennek az az oka, hogy a kisebb processzorhoz nagyobb elemre lett volna szükség, ami növelte volna a teljes méretet. A memóriacellákat úgy kellett átalakítani, hogy a szokásos 1 V helyett 400 mV-tal is beérjék. Az eredmény egy olyan érzékelő lett, ami átlagban beéri 5,3 nanowattal.
Csodákra persze ne számítsunk, a processzor mindössze 100 kHz-es (csak összehasonlításképp: egy okostelefonban 1 GHz-es processzor dolgozik), a memória 4 Mbájtos, és a vezeték nélküli adó-vevő a 10 cm-es sávban dolgozik. Mindez persze messzemenően elég a nyomásméréshez és az adatok tárolásához, illetve továbbításához.
