Az izraeli-iráni háború lezárását jelentette be Donald Trump
Az amerikai elnök gratulált a két országnak, amelyek egyelőre nem erősítették meg a hírt.
Majd kétezer évvel ezelőtt, Kr.u. 256-ban az Eufrátesz folyó partján fekvő Dura-Európoszban tizenkilenc római legionárius ereszkedett le a szűk föld alatti járatba, hogy meggátolja a szászánida katonák bejutását a városba az alagúton keresztül, az ellenség kardjai helyett azonban mérgező füst végzett velük.
A szászánidák ekkor már több éve ostromolták a várost. Mivel a méteres vastagságú falakon nem tudtak átjutni, alagutat kezdtek ásni. Velük párhuzamosan a rómaiak is föld alatti járatot kezdtek el "fúrni", hogy meggátolják az ellenség mesterkedéseit. A földalatti "macska-egér játék" nyomaira Robert du Mesnil du Buisson francia régész bukkant, aki az 1920-30-as években tárta fel a borzalmak alagútját - olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.
A francia régész fedezte fel a tizenkilenc római katona valamint a perzsa harcos földi maradványait, ahogy észlelte a pusztító tűz nyomait is. Az archeológus úgy vélte, hogy elkeseredett harc folyt a föld alatt, a perzsáknak sikerült meghátrálásra kényszeríteniük a rómaiakat, halomra gyilkolniuk őket, majd tüzet gyújtottak az alagútban. Megtalálták a kénkristályok és bitumen nyomait, ami arra utal, hogy a perzsák pillanatok alatt pokollá változtatták a járatot. A feltárások után az alagutat betemették, jelenleg csupán a régészeti leírások és a vázlatok állnak a szakemberek rendelkezésére. Ezeket tanulmányozta Simon Jones, a Leicesteri Egyetem régésze és történésze, akinek a francia kollégája által felvázolt "forgatókönyv" nem tűnt túl logikusnak.
"Elég nehéz elképzelni a kézitusát egy olyan alagútban, ahol egy felnőtt nem tud kiegyenesedni, másrészt a csontvázak elhelyezkedése sem illett bele a képbe" - magyarázta Simon Simon Jones, aki az American Journal of Archaeology című szaklapban ismertette elképzeléseit. Mint kifejtette, nagy valószínűséggel a római helyőrség tagjai észlelték, hogy a szászánidák gőzerővel ásnak, így leereszkedtek a saját alagútjukba, hogy egy meghatározott ponton a perzsák "nyakába essenek". A legionáriusok meglepetése nem sikerült, hiszen a szászánidák is hallották a rómaiakat, s így csapdát állítottak. Amint a rómaiak áttörték a "födémet", a perzsák tüzet gyújtottak a saját alagútjukban. Valószínűleg fújtatókkal próbálták irányítani a füstöt, vagy abban bíztak, hogy a füst felfele száll majd. Bármi is volt az elképzelésük, ként és bitument szórtak a lángokba, s a rómaiak fojtogató gázzal találták magukat szembe, amely szénsavvá alakult át tüdejükben. Osztozott sorsukban az egyik perzsa katona is, aki szintén megfulladt.
A kijáratnál várakozó rómaiakat elriasztotta a füst, s társaik halálhörgése. Amikor a füst eloszlott, a perzsák beomlasztották a római járatot, a holttesteket pedig egymásra dobálták, de mivel az idő sürgetett, nem rabolták ki az elhunytakat, meghagyva páncéljukat, fegyvereiket, de még az "övtáskákban" lévő zsoldjukat is. "Az ókori hadviselés brutalitásával szembesülhettünk itt" - hangsúlyozta Simon Jones.
Dura-Európosz az Eufrátesz jobb partján lévő ókori romváros, amelyet a Kr.e. IV. század végén szeleukida uralkodók alapítottak. Keletkezését és felvirágzását kedvező elhelyezkedésének köszönhette, mivel a meredeken emelkedő dombról uralta az Eufrátesz völgyét. A területet keletről, északról és délről szakadékos meredély zárja le, a folyónál pedig egy sziklás magaslat kínálkozott a citadella építésére, s egyedül csak nyugatról, a sivatag felől kellett megerősíteni. A Kr.e. III. században a parthusok foglalták el, Kr.u. 165-ben került római fennhatóság alá, 256-ban az iráni szászánidák foglalták el, majd a palmyrai királyság legjelentősebb városa lett. A szászánidák rombolták le végleg, 360-ra pedig a város már teljesen elnéptelenedett, lassan beborította a sivatag homokja, majd feledésbe merült, míg 1921-ben fel nem fedezte egy angol tiszt, aki csapattestével az Eufrátesznél állomásozott.
Az amerikai elnök gratulált a két országnak, amelyek egyelőre nem erősítették meg a hírt.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Korábban Lázár János azzal vádolta meg őket, hogy túlterheléses támadást indítottak az EMMA rendszere ellen.
Lázár János tiszás hőbörgésről és hobbivasutas dünnyögésről írt a Facebookon.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.