Először is egy (hím) pollenszemcsének találnia kell egy hozzá illő (női) bibét. Ezt követően ki kell alakítania a pollentömlőt, amely a bibeszálon keresztül eljut a magkezdeményben megbúvó petesejtekhez, hogy oda megérkezhessenek a hímivarsejtek. A kukorica esetében például a megteendő út akár húsz centiméter is lehet.
Eddig annyit lehetett tudni, hogy a tömlő hegyében megnövekszik a kalciumionok koncentrációja, és ezek segítik a tájékozódást. Azt, hogy a kalcium mitől áramlik oda be, eddig homály fedte. A kutatóknak most sikerült egy, a glutamátreceptorok családjába tartozó receptort azonosítaniuk. Miután ez aktiválódik, az ionok beáramolhatnak a tömlő hegyébe. A bibén becslések alapján több száz ilyen receptor helyezkedhet el.
Magasabbrendű állatokra jellemző a glutamátreceptorok előfordulása
A glutamátreceptorok magasabb rendű állatokra jellemzőek, amelyek idegrendszerében a glutamát az egyik legfontosabb ingerületátvivő anyag. Azt, hogy a növényekben is vannak receptorok, az Arabidopsis nevű növény örökítőanyagának 2000-ben történt megfejtése óta tudják a kutatók. Szerepük azonban eddig tisztázatlan volt - egy funkciójukra ezennel fény derült.
Az állati sejtekkel ellentétben a növények glutamátreceptorát nem a glutamát kapcsolódása aktiválja, hanem a D-szerin nevű aminosav, amely a bibe szövetében képződik. A D-szerin mutatja tehát az utat a növekvő pollentömlőnek a petesejtekhez.
A glutaminsav szerkezete
Wikipedia
Egy 2009-es felfedezés: glutamát az emberi agyban
Az origo.hu 2009-ben már beszámolt róla, hogy amerikai kutatók szerint az egyik legfontosabb agyi idegingerület-átvivő anyag a glutamát. Ez kötődik egy fehérjéhez, az úgynevezett glutamátreceptorhoz, és így befolyásolja az ingerület terjedését az idegsejtek között. A receptorról úgy gondolják, hogy kulcsszerepet tölt be olyan idegi folyamatokban, mint a memória és a tanulás.
A Wikipedia angol oldala szerint a glutamát-receptorok szerepét jelenleg is vizsgálják olyan betegségek kialakulásában, mint a stroke és a Parkinson-kór. A cukorbetegség és a skizofrénia kialakulásában szintén előfordulhat, hogy közrejátszanak a glutamátreceptorok. A cukorbetegség kialakulásában azért különleges a glutamátreceptorok szerepe, mert nem (csak) az idegrendszer részeként "működnek" ebben a folyamatban a receptorok.
