Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
A könnyen hordozható, elsősorban internetezésre alkalmas eszközök piaca átalakulni látszik: korábban a netbook volt a sláger, most az új trónkövetelő a tablet.
A történet 2005-re nyúlik vissza: Nicholas Negroponte, a híres bostoni Massachusetts Institute of Technology (MIT) Media Lab nevű egységének vezetője 2005-ben egy tuniszi szakmai rendezvényen még Kofi Annan akkori ENSZ-főtitkárt is lenyűgözte a 100 dolláros laptop prototípusával. A One Laptop Per Child (OLPC - minden gyereknek egy laptopot) program megálmodója a harmadik világ gyermekeinek felzárkóztatásáról, a leszakadó térségek oktatásának fejlesztéséről szőtt szép álmot, de nem tudta, hogy véletlenül egy olyan üzleti szegmensre hívja fel a számítógépgyártók figyelmét, amelyet eddig azok nem tekintettek vásárlóképesnek.
Az OLPC program |
Bár a program nagy reményekkel és neves támogatókkal (AMD, Linux, Google) indult, igen döcögősen haladt. Számos ellenzője is akadt, köztük volt az Intel és a Microsoft is. 2006 elején a történet fordulatot vett, és egy szakmai konferencián már az Intel is mutatott be 100 dolláros laptopkoncepciót, majd csatlakozott az OLPC programhoz is. Ekkor a fejlesztők már 175 dolláros árról beszéltek darabonként, ami csak akkor csökkenhet 100 dollár alá, ha beindul a tömeggyártás.
A korábban lebecsült piaci szegmens hirtelen kitágult, a fejlődő országok gyermekei mellett már az ottani tanárok, hivatalnokok és induló vállalkozások is a fókuszba kerültek. Afrika, Dél-Amerika és Ázsia elmaradott régióinak sok millió potenciális vásárlója hirtelen kedvező megvilágításba helyezte az olcsó laptopok ügyét a legnagyobbak számára is. Aztán kiderült, hogy még a 200 dolláros ár is alig lesz tartható, ugyanakkor még több gyártó jelezte, hogy gőzerővel dolgozik a saját olcsó laptopján.
![]() A „100 dolláros laptop” |
Asus Eee PC
A koreai gyártó 2007-ben mutatta be az első Eee PC modelljeit, amivel gyakorlatilag megvalósította a saját „100 dolláros laptop” koncepcióját, ám a gépet persze soha nem lehetett 100 dollárért megvásárolni. Az első Eee PC 7 colos kijelzővel, 2 vagy 4 gigabájtos háttértárolóval és Linux operációs rendszerrel jelent meg – és hatalmas sikert aratott. Még nagyobb lett az érdeklődés, amikor az Intel bejelentette az Atom processzort, amit kifejezetten az olcsó kis gépekbe szánt, az Asus pedig időközben megállapodott a Microsofttal, hogy az Eee PC-kre a szoftvercég 40 dollárért adja a Windows XP licenceket. Ezzel létrejött egy windows-os, használható sebességű, kisméretű, könnyen hordozható számítógép, amin persze még sok javítanivaló volt, hogy igazi tömegtermék legyen.
Robban a netbook
Az igazi sikert az Asusnak és az időközben megjelent számlatan más gyártónak a legalább 9 colos kijelzővel szerelt netbookok hozták meg. A piaci elemzők véleménye eltérő arról, hogy mennyi netbook került forgalomba 2008-ban, mert akkoriban ezt a termékkategóriát nem figyelték külön, de a világszinten értékesített mennyiséget öt- és nyolcmillió darab közé becsülik. A 2010-es eladások pedig még ennél is nagyobb számot mutatnak.
Közben persze a készülékek is folyamatosan fejlődtek, annak ellenére, hogy a Microsoft nagyon szigorú feltételekhez kötötte az olcsó XP licencárát (maximum 1 GB memória, Atom processzor stb.). Wi-Fi modul már az első netbookokban is volt, ez biztosította a könnyű internetelérést, de a jobban felszerelt modellekbe akár mobilinternetes modem is került, általában súlyos felárért cserébe. Megszámlálhatatlan féle és fajta netbook jelent meg a piacon, eltérő tulajdonságokkal, képernyőmérettel, grafikus teljesítménnyel és szoftverkörnyezettel.
Új kihívók
Vannak azonban gyártók, amelyek a könnyen hordozható, állandó netkapcsolattal rendelkező készüléket nem a netbookokhoz hasonló eszközben képzelték el. Ilyen az Apple is, amely 2010 elején bemutatta az első tabletjét, az iPadet, és elképesztő sikereket könyvelhetett el. A készülék annyira népszerű volt az USA-ban, hogy a világ más részein hónapokat késtek a szállítmányok, hogy a gyárak bírják az amerikai keresletet. Az Apple lépése és a gyártó körüli rajongás jelentősen megtépázta az addig töretlen népszerűségnek örvendő netbookok piacát.
Természetesen az Apple lépését követően más gyártók is elkezdtek táblagépeket építeni. Kézenfekvő megoldásnak tűnt a Google Android operációs rendszerét használni erre a célra, számos gyártó így is tett. Közben megjelent az iPad 2, melynek bemutatóján Steve Jobs Apple-vezér azt mondta, hogy 2011 a tabletek éve lesz.
Valószínűleg nem tévedett nagyot: időközben a Google bemutatta az Android 3.0 verzióját, kifejezetten táblagépekre, és Windows operációs rendszerrel is érkeznek hamarosan lapos készülékek.
Egyelőre döntetlen
Bár kétségtelen, hogy a netbookok piaca fogja leginkább megsínyleni a tabletek népszerűségét, a két termékkategória között a mérkőzés állása most leginkább a döntetlenhez közelít. Tartalomfogyasztásra, szórakozásra, olvasásra kényelmesebben használhatóak a csak értintőképernyővel rendelkező táblagépek, amint hosszabb szöveget kell gépelni, azonnal behozhatatlan előnyt jelent a netbookok billentyűzete. Az értékesítési adatok majd megmutatják, hogy a felhasználóknak mire van jobban szükségük.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Új idegenrendészeti eljárás indul.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.
A Cargolux három Boeing 747-ese közvetlenül az iráni légtér előtt tűnt el a nyomkövető rendszerekből, és azóta sem tudni, hol vannak.