A lenyomat a késő karbon korból származik, amely mintegy 318 millió éve kezdődött és 299 millió éve fejeződött be. Mivel mindössze lenyomat állt a kutatók rendelkezésére, és nem egy kövület, a rovar faját nem tudták meghatározni, annyi azonban valószínűsíthető, hogy a kérészek egyik őséről van szó. A paleontológusok elmondása szerint az egész test lenyomatából származó rovarnyomok rendkívül ritkák, és túlnyomó többségük talajhoz kötött életmódú rovarhoz köthető. A 3,6 centis repülő rovar iszapos agyagban hagyott lenyomata tehát igazán szerencsés leletnek számít. 

Legélesebben a rovar tori része látszódik három pár lábával. A kövön hagyott lenyomat szerint a rovar először pár millimétert haladt a csuszamlós felületen, mielőtt a legmélyebb lenyomatot hátrahagyta. Odavezető lábnyomok azonban nem látszódnak, tehát bizonyosra vehető, hogy a levegőből érkezett, és repülő rovarról van szó - írták a tudósok cikkükben, amelyet a Der Spiegel című német lap internetes kiadása ismertetett. 

Arra, hogy a kérészek elődje lehetett, a rovar testfelépítéséből és testtartásából következtettek a kutatók. Landoláskor például a kérészek sok más rovarral ellentétben lenyomják testüket, fejüket és szárnyaikat ugyanakkor a magasba emelik - ez magyarázatot adhat az utóbbiak hiányára a lenyomatban. 

A rovarok voltak az első élőlények, amelyek kifejlesztették a repülés képességét, a gerinceseket mintegy 90 millió évvel megelőzve. A korai repülő rovarok kövületei azonban ritkaságszámba mennek. A késő karbonban valószínűleg már számos különböző repülő rovarfaj létezett, erre elsősorban egyes megkövült szárnyak utalnak. A most leírt lenyomat azonban első ízben nyújt képet testfelépítésükről.