A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerdán sorra vette az Eichmann-perrel foglalkozó, Izraelben és Németországban rendezett szimpóziumokat, ismertette a bírósági tárgyalással kapcsolatos véleményeket és a legújabb kutatási eredményeket. Utalt arra, hogy az elmúlt időszakban újabb és újabb dokumentumok, újságcikkek  láttak  napvilágot a zsidók millióinak deportálását megszervező Eichmann szerepéről, a II. világháború utáni bujkálásáról, elfogásáról, kihallgatásáról és magáról a bírósági tárgyalásról.

Egy ilyen, titkosnak mondott levelet publikált a Bild, utalva arra, hogy öt évtizeddel az Eichmann-per után újabb, "hihetetlen" részletek derültek ki a náci háborús bűnös életéről. A legnagyobb példányszámú német újság beszámolójából kitűnt, hogy a levelet Adolf Eichmann Konrad Adenauernek, a háború utáni első német kancellárnak írta. Az 1956-ban kelt nyílt levélben az akkor Ricardo Clement néven Argentínában tartózkodó és egy nyúlfarmon gazdálkodó  "náci szörnyeteg" a Németországba történő visszatérését tervezte.

Az 1906-ban született Eichmann-nak nem ment rosszul - írta az újság, hozzátéve, hogy ennek ellenére a hazatérésen gondolkodott. "El fog jönni az az idő, amikor kilépek a névtelenségből, és ismét bemutatkozom: Adolf Eichmann, korábbi SS-alezredes" - írta Adenauernek. Az újság nem utalt arra, hogy a levélnek mi lett a sorsa, eljutott-e a kancellárhoz, akit a nemzetiszocialisták annak idején többször bebörtönöztek.  

A levélben  Eichmann arról írt, hogy véget akar vetni bujkálásának. Cserébe felajánlotta, hogy a történelem "koronatanúja" lesz. "Nem tudom, mennyi időt hagy még számomra a sors, de tudom, hogy kell lenni valakinek, aki a jövendő generációknak elmondja a történteket, és felvilágosítást nyújt számukra" - fogalmazott az újság szerint hallatlan cinizmussal a zsidók megsemmisítését előirányzó "végső megoldás"  egyik magas rangú végrehajtója.

A Bild szerint a levélre Bettina Stangneth hamburgi történész bukkant rá egy levéltárban, ahol új könyvéhez keresett korabeli dokumentumokat. A történész a kézzel írt levélből arra következtetett, hogy Eichmann "nem volt boldog" Argentínában, és visszavágyott Németországba. 

A ludwigsburgi szövetségi levéltár vezetője, Tobias Hermann az újságnak elmondta: Eichmann azzal számolt, hogy hazatérése után bírósági tárgyalás vár rá, de kisebb büntetéssel megúszhatja. "Sajnos, az 50-es években nem fűződött túlságosan nagy érdek ahhoz, hogy náci háborús bűnösökre súlyos ítéletet szabjanak ki" - vélekedett Hermann, utalva arra, hogy a náci rezsim több egykori bírája és ügyésze zavartalanul dolgozhatott tovább a szövetségi köztársaságban. A levéltár vezetőjének információi szerint ők - pontosabban Eichmann egykori cinkosai - voltak azok, akik eltanácsolták a hazatéréstől. A "koronatanú" Eichmann ugyanis komoly veszélyt jelentett volna számukra, illetve karrierjükre. Ezért állították azt, hogy Argentínában nagyobb biztonságban van.

Az izraeli titkosszolgálat emberei Adolf Eichmannt 1960. május 11-én rabolták el Buenos Airesből.  Pere Jeruzsálemben 1961. április 11-én kezdődött, az ítélethozatal után, 1962. május 31-én felakasztották, hamvait a Földközi-tengerbe szórták.

(A jeruzsálemi Eichmann-perről szóló berlini kiállításról a HVG e heti számában olvashatnak.)