Magyar származású Nobel-díjasok teljesítményének genetikai hátterét elemezte Czeizel Endre orvos-genetikus a BGF zalaegerszegi Gazdálkodási Karának Tehetségnapján tartott előadásában. A szakember szerint különbséget kell tenni a született adottságok, azaz a tehetség, valamint a tanulás, nevelés eredményeként ebből valóra váltott tálentum között. „A gének csak az adottságok tág birodalmát határozzák meg, amely a fogantatás pillanatában alakul ki. Az azonban, hogy e lehetőségbirodalomból mi fog megvalósulni, már a szélesebb értelemben vett edukációtól, neveléstől függ.”

Czeizel Endre a Nobel-díjasok összehasonlítása során példaként elmondta, „nem véletlen, hogy sok köztük a zsidó származású, hiszen a zsidó kultúrában különösen nagy hangsúlyt fektetnek az oktatásra, arra, hogy a gyermekekből kihozzák a maximumot. „Ismerek példákat arra, hogy zsidó családban nevelkedett roma gyerekek is kiváló tálentumokká váltak” - mondta. „Ez a kérdés azért is fontos, mert napjaink egyik legsürgetőbb feladata, hogy a roma gyerekek magasabb iskolai végzettséget szerezzenek, és megtalálják helyüket a társadalomban” - tette hozzá a szakember.

A tehetséges roma fiatalok lehetőségeiről Farkas Teodóra előadása keretében is szó esett. A BGF hallgatója roma tehetséggondozó programokban részt vevő diákok körében végzett kérdőíves megkérdezés eredményeit összegezte prezentációjában. Az előadásból kiderült, hogy sok roma diák továbbtanulásához elengedhetetlen az anyagi támogatás, de rendkívül fontos a programoknak köszönhetően kialakuló kapcsolati háló is. A roma nők egyenjogúsági törekvéseit tükrözi, hogy - az előzetes feltételezésekkel ellentétben - a roma hallgatóknak csupán negyede férfi. A programokban részt vevő diákok szüleinek 38 százaléka szakközépiskolai végzettségű, 20 százaléka szakmunkásképzőt végzett, de akad olyan hallgató is, akinek diplomás szülője van. Mindez azért fontos, mert a szülői minta meghatározó egy gyermek életében - mutatott rá a BGF hallgatója -, azonban nem kicsi a nyolc osztályt, vagy annál kevesebbet végzett szülők száma sem - tette hozzá.

Farkas Teodóra szerint megdöbbentő, hogy a tanulni, beilleszkedni vágyó diákokat is érik támadások. Ez sok esetben azt eredményezi, hogy a fiatalok nem hajlandók vállalni származásukat, illetve „úgy érzik, hogy kötelességük úgy a "roma értelmiségi elit részévé válniuk, hogy munkájuk egyfajta 'szabadságharc' legyen a többségi társadalommal szemben”.