Ritkának számít, amikor két kínai vállalat a nyilvánosság elé viszi a vitáját, és nem a háttérben próbál megegyezésre jutni konfliktusos ügyekben. A Huawei Technolgies Magyarországon is jelen lévő multinacionális, telekommunikációs berendezéseket gyártó cég ugyanis igen széles nemzetközi porondon igyekszik érvényt szerezni szabadalom- és védjegy jogainak a ZTE Corporationnel szemben. A vállalat Magyarországon, majd Németországban, Franciaországban nyújtott be bírósági keresetet áprilisban, amelyben azzal gyanúsítják a ZTE-t, hogy több adatkártya és LTE (Long Term Evolution) technológiával kapcsolatos szabadalmát megsértette, és néhány termékén jogtalanul használja a Huawei által bejegyzett egyik védjegyet.

A Huawei kínai karakterkombináció jelentése csodálatos fellépés, és a cég nevéhez illőn mindeddig megállta a helyét. Tavaly a világon 28 milliárd dolláros, itthon 600 millió dolláros forgalmat ért el telekommunikációs eszközök – többek között az internet-, mobilinternet használatát lehetővé tevő kütyük – gyártásával, éves forgalmának - átlagon felüli - 10 százalékát fekteti kutatás-fejlesztésbe. Csak 2010-ben globálisan 222 millió dollárt fizetett ki az általa kikísérletezett technológiák szabadalmaztatásáért, levédéséért. Az innovációs befektetések a cégek versenyképességét jelentik, a túléléséhez szükségesek. Így több milliárdos üzleti érdekét véli sértettnek a Huawei a nála kisebb, de agresszíven terjeszkedő, szintén kínai ZTE Corporation miatt.

A Telecomtalk.info online szaklap szerint a két rivális összecsapása Magyarországra tereli a nemzetközi infokommunikációs szektor nagyjainak figyelmét. Ennek egyik oka, hogy maguk is – többek között az Ericsson, a Nokia Siemens Network, az Apple és a Samsung – hasonló perek fel- és alperesei, a másik, hogy a kínai vállalatokkal hasonló csatákat általában vádlóként már szintén megvívott cégekről van szó. A Cisco Systems például néhány éve szintén internetes routereket érintő szellemi tulajdonának megsértésével gyanúsította a Huaweit. A kínai cégnek az amerikai per során azt kellett bizonyítania, hogy volt-e elegendő kapacitása az adott fejlesztéshez. A vállalat shenzheni központjában már akkor több ezer mérnök dolgozott, hatalmas egyetemet is működtettek. A Cisco végül ejtette a vádjait, azzal a feltétellel, hogy a Huawei módosítja routereinek szerkezetét.

A Huawei-ZTE per harmadik pikantériája, hogy egy teljesen magánkézben lévő vállalat a kínai állam kezében (Ministry of Aerospace) lévő céget vádol, amelynek épp a tulajdonosai által oly gyakran hangsúlyozott, tisztességes kereskedelmi magatartást kellene követnie. A ZTE válaszlépése minderre az volt, hogy otthon, Pekingben, számára barátságosabb közegben, hasonló vádakkal illeti a bíróságon a Huaweit.

A jelenlegi szellemi tulajdon feletti viták kétfrontosak. Az egyik az okostelefonok kategóriáját érintik – így a Nokia pere az Apple ellen –, a másik csatatér a mobilinterneté, ide tartozik a Huawei jelenlegi keresete a ZTE ellen. A ZTE amúgy régen a bögyében van sok európai és amerikai vállalatnak és hivatalnak. Egy 2010-es európai uniós jelentés szerint a ZTE jelentős kedvezményes hiteleket kap a kínai állami bankoktól, amelynek következtében például az USB adatkártyáit az európai riválisok 150 eurós ára helyett 17 euróért kínálhatja. S míg a nyugati cégeket a dömpingárazás miatt a bezárás fenyegeti, addig a ZTE 34 százalékos nyereségnövekedést ért el.

A ZTE üzletszerzési gyakorlatát is sokan bírálják. A mobileeurope.co.uk említi, hogy a Fülöp-szigeteken 2008-ban a ZTE 329 millió dolláros elnyert kormányzati szerződéstől esett el, miután kiderült, hogy hivatalnokokat vesztegettek meg a nemzeti szélessávú hálózat kiépítésének megszerzése érdekében. A norvég telekom cég, a Telenor szintén kizárta tendereiből a skandináv országban a ZTE-t korrumpálás miatt.