A félelem abból a hiedelemből fakad, hogy nehézkes lesz az átállás, miközben az esetleges problémáikkal és kérdéseikkel nem tudnak hova fordulni egy ilyen szoftver bevezetése után. Sok esetben az is visszatarthatja őket a váltástól, hogy a szervezet egészében lehetetlen a nyílt forráskódú rendszerek bevezetése, mert néhány munkafolyamathoz olyan alkalmazás szükséges, amelynek még nem létezik megfelelő színvonalú nyílt forrású megfelelője.
E probléma miatt a cégvezetők gyakran végig sem gondolják, hogy mennyi költséget tudnának megspórolni egy vegyes rendszerrel, ahol csupán azokhoz a munkafolyamatokhoz alkalmaznak zárt forrású megoldást, ahol az ténylegesen indokolt. Ráadásul a szabad forrású irodai megoldások kompatibilisek a zárt forráskódú megfelelőikkel, így a cég egésze kifogástalanul működhet olyan hibrid informatikai rendszerrel is, amelyben mindkét típust alkalmazzák, miközben jelentős költséget takarítanak meg.
A nyílt forráskódú programok közötti eligazodáshoz nyújt segítséget a techline.hu cikke.
Tévhitek és tények a nyílt forráskódú programokról
Bár szinte minden hagyományos, zárt forrású rendszernek megvan az open source licencelésű, azaz a nyílt forrású alternatívája, a cégvezetők mégis gyakran ódzkodnak ezek bevezetésétől, noha ma már a legtöbben tisztában vannak vele, hogy jelentős költségmegtakarítással jár egy-egy nyílt forrású megoldás választása.
Állítólag akkora volt az első sikere, hogy jön a második DPK-tábor, százezer a VIP-belépő
A legolcsóbb belépő 6 ezer forint, a helyszín ismét a lakitelki Lezsák-birodalom lesz.
Egész tengert sírok össze, és már abban úszom – Az én hetem Lackfi Jánossal
Az Orbán-kormány valós problémára húzta fel brutális ukránellenes kampányát – mit kezd ezzel Magyar Péter?
Három részre szakadt világot hagyhat maga után Trump, aki úgy tűnik, átállt Moszkvához
Félmillióra bírságolták a Szent Imre kórházat egy szívinfarktusos haláleset miatt
A 89 éves nő meghalt, miután nem kapott megfelelő ellátást.
