Tudósok nemzetközi csoportja a mai és a korábbi barnamedvék, valamint fehér bundájú társaik genetikai összehasonlításával jutottak erre az eredményre. A Current Biology című tudományos folyóiratban közölt tanulmány szerint a nőstény barnamedvék az utolsó jégkorszak csúcspontján párosodtak nagy méretű fehér társaikkal. 

Úgy tűnhet, a jegesmedvékben és a barnamedvékben vajmi kevés közös vonás van - írta Daniel Bradley, a Dublini Egyetem és Beth Shapiro, a Pennsylvania Egyetem kutatója. Jegesmedvék csak az Északi-sarkvidéken élnek, kiváló úszók, és fókákra vadásznak. A barnamedvék, köztük például a grizzlyk, ezzel szemben jó mászók, hegyvidékek vadonjait kedvelik és kisebb állatokra, valamint halakra vadásznak, de megeszik a gyümölcsöt is. 

"A különbségek ellenére tudjuk, hogy a két faj valószínűleg sok alkalommal keresztezte egymás útját az utóbbi 100 ezer évben" - írta Shapiro. E találkozások eredménye a mitokondriumban, a sejtek energiaszervében lévő örökítőanyag, amely női ágon öröklődik. Eddig úgy gondolták, a jegesmedvék egy Alaszkától nyugatra fekvő vidékről származtak, az új információk viszont erős kapcsolatot feltételeznek a mára már kihalt ír barnamedvékkel. 

A fajok közötti keveredés oka az éghajlatváltozásban rejlett, a jegesmedvék az Arktiszról délebbre fekvő vidékekre húzódtak a barnamedvék területére. Hasonló folyamatokra lehet számítani a most zajló felmelegedés miatt is - mondták a szakemberek. Az újbóli keveredés szerintük jó esély lenne a veszélyeztetett jegesmedvék túlélésére.