A kísérleteket, amelyek során az ecetmuslica ártalmatlan baktériumával oltották be a vírushordozó Aedes aegypti szúnyogfaj nőstény egyedeit, a Nature című brit folyóirat csütörtöki számában ismertették. Az ausztrál kutatóknak korábban már sikerült a szúnyogokat egy baktériumtörzzsel beoltva a felére csökkenteni e rovarok normális körülmények között 30 napos várható élettartamát. Azóta azonban, hogy a Science című amerikai tudományos folyóiratban ezeket az eredményeket 2009-ben ismertették, fejlődött a módszer.

A Scott O'Neill, az ausztráliai Queensland egyetemének professzora által vezetett tudóscsoportnak sikerül nemrégiben egy olyan anyai öröklődést előidézni, amely ebben az esetben nem változtatja meg túlzottan a szúnyogok formáját. Annak érdekében, hogy a baktérium a rovarpopuláció nemzedékein át elterjedjen, a kutatóknak a Wolbachia baktérium egy kevésbé virulens törzsét kellett felhasználniuk. A baktériumot 2500 Aedes aegypti-szúnyoglárvába fecskendezték be, majd a kikelésük után dengue-vírussal fertőzött vérrel etették őket, és egyikük sem kapta el a vírust.

A Wolbachia baktérium nem terjed a környezetben, anyáról az ivadékra öröklődik a pete útján – mondta el O'Neill professzor. A professzor szerint két magyarázat is lehet arra, hogyan blokkolja a Wolbachia a dengue-fertőzést. Az egyik szerint a baktérium felgyorsítja a szúnyog immunműködését, és megvédi a vírussal szemben. A másik szerint a Wolbachia és a vírus a vérben egymással verseng a táplálékért, így a dengue-vírus nehezebben tud szaporodni.

A hatóságok engedélyével idén Queensland két részében a természetben szabadon engedtek több tízezer, baktériummal fertőzött szúnyogot. Az első eredmények szerint a helyi környezetben elengedett szúnyogok oly mértékben virultak, hogy egyik helyen a populáció 100 százalékát, a másik helyen pedig 80 százalékát tették ki. A kísérlet révén tehát sikerült a természetes Aedes aegypti szúnyogpopulációt egy másik, a dengue-láz vírusával szemben rezisztens populációval kiváltani, amely így nem képes a betegséget az embereknek átadni.

A kutatás új korszak eljövetelét jelzi a szúnyogok által terjesztett betegségek elleni küzdelemben – kommentálta az eredményeket a Nature-ben Jason Rasgon amerikai szakértő. Az 1779 óta ismert, influenzaszerű tünetekkel járó dengue-lázat négy típusú vírus okozza. Még ma sem létezik sem védőoltás, sem speciális kezelés a több mint száz éve járványos betegségre. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint évente 50 millió ember fertőződik meg, közülük 500 ezernél, főként gyermekeknél a betegség vérzéses formája alakul ki, amely az esetek legkevesebb 2,5 százalékában halálos. A Földön mintegy 2,5 milliárd ember él a veszélyeztetett övezetekben, főként ázsiai-csendes-óceáni és latin-amerikai trópusi övezetekben.