A Genfi Egyetem obszervatóriumának Michel Mayor vezette kutatói egy amerikai - wyomingi - konferencián tették közzé eredményeiket az Európai Déli Obszervatórium (ESO) szerint. Ez az eddigi legnagyobb felfedezés, korábban még nem azonosítottak egyszerre ennyi új bolygót. Az ötven "idegen" között 16 szuperföld is van - emelte ki Francesco Pepe, az obszervatórium munkatársa. Szuperföldnek nevezik azokat a planétákat, amelyek tömege egy és tíz földnyi között van, vagyis kisebbek az úgynevezett gázóriásoknál, mint a Jupiter.

Csillagászok számára a szuperföldek különösen érdekesek: ha ugyanis "lakható" - azaz nem is túl forró és nem is túl hideg - zónájában találhatók egy csillagnak, kőzetből vannak és víz is található a felszínükön, élet fejlődhet ki rajtuk. Úgy tűnik, a világegyetem bővelkedik az ilyen égitestekben. A kutatók a Genfi Egyetemen kifejlesztett HARPS nevű eszközzel az utóbbi nyolc év vizsgálatait kiértékelve feltárták, hogy a Naphoz hasonló 376 csillag közel negyven százaléka "birtokol" legalább egy, a Szaturnusznál könnyebb bolygót.

NASA handout

A HARPS a világ legsikeresebb bolygóvadásza, segítségével eddig 150 új planétát fedeztek fel. Az exobolygók száma jelenleg hatszáz körüli, de számon tartanak mintegy 1200 exobolygójelöltet, amelyeket a Kepler űrteleszkóp tart megfigyelés alatt. Az elmúlt két évben tudósok a Földhöz viszonylag közeli tíz csillag körül öt olyan bolygót azonosítottak, amelyek tömege kevesebb a Föld ötszörösének. "Ezek a legesélyesebbek arra, hogy jövőbeni teleszkópok vizsgálják őket" - közölte Pepe.

A teleszkópok az élet jelei - például az oxigénre utaló nyomok - után kutatva elemeznék az érintett planéták légkörét. A vizsgálatot lehetővé tévő szerkezeteket azonban még meg kell építeni. Michel Mayor - az első exobolygó 1995-ös felfedezője - azonban derűlátó, szerinte a következő 10-20 évben elkészülhet a lista a Nap szomszédságában lévő potenciálisan lakható égitestekről.

Különösen reménytelinek ígérkezik a HD 855112b katalógusjelű bolygó, ezt pár héttel ezelőtt a tudósok már be is mutatták egy tudományos folyóirat lapjain. A genfi tudósok jelenleg fejlesztik a HARPS hardverét és szoftverét is, emellett dolgoznak egy nagyobb teljesítményre képes szerkezeten, az Espressón, amely 2016-ban állhat csatasorba.