Az internet trükkös csalóinak kiszűrésére az Egyesült Államokban nemzeti csalásinformációs központ és internetes csalásfigyelő program is működik. Ennek keretében olyan weboldalt is fenntartanak, amely speciális információkkal látja el az érdeklődőket, és ahol jelenteni lehet a felfedezett visszaéléseket, átveréseket. A számítógépes adathalászat, illetve az adatokkal való visszaélés az internet határtalansága miatt Magyarországon is valós veszélyt jelent.

A hazai bankok közül is jó néhányat érintet már az adathalászat. A bűnözők ilyenkor az emberek gyanútlanságára és kíváncsiságára építenek, megpróbálják megtéveszteni és ezáltal rávenni őket, hogy írják le az adataikat egy hamis weboldalon, amely például egy bank honlapját próbálja utánozni. Veszélyesek lehetnek a kéretlen üzenetek, a levélszemét (spam) is, amelyek gyakran valamilyen különleges lehetőséget vagy nyereményt hirdetnek, aztán megnyitva megfertőzik a gépet, illetve kémprogramot juttatnak a komputerbe.

Jól meg lehet szűrni a spameket

Tóth Róberft informatikus az MR1-Kossuth Rádióban elmondta, néhány egyszerű óvintézkedéssel meg lehet előzni a spamek terjedését, illetve elég jól meg lehet őket szűrni. Nagyon jó védekezési megoldás, hogy az internetes fórumokhoz, csevegő oldalakhoz, illetve egyéb esetleg adataink megóvása szempontjából veszélyes weblapokhoz létrehozzunk egy külön e-mail címet, és nem a napi szinten használt elektronikus postánkét adjuk meg.

Szép Gábor, a Teszt és Piac Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke szerint az adathalászat és a fertőző levélszemét mellett az úgynevezett internetes lehúzást szolgáló trükkök tárháza is fenyegeti a felhasználókat. A szolgáltatók igen ötletesek, hogyan kell kisebb-nagyobb összegektől megszabadítani a fogyasztókat.

Mayer Erika ügyvéd, internetes szakjogász, az Infomediátor című informatikai és felhasználóvédelmi weboldal főszerkesztője szerint a megelőzésre kell koncentrálni, egyebek mellett nem szabad hinni a csodákban. Nagyon jó dolog az internet, de ésszel kell használni – tette hozzá.

Véletlenül kiválasztott emailcím?

Az ügyvéd szerint például, ha valaki kap egy e-mailt, hogy az elektronikus postacímét véletlenszerűen kiválasztották, amivel horribilis nagyságú összeget nyert, de ehhez még föl kell hívnia egy távoli országbeli telefonszámot, akkor nem árt gyanakodni. Olyan csoda sincs, hogy egy egzotikus országnak a netező számára ismeretlen néhai elnöke rá akarja hagyni a vagyonát, és ezért az üzenet küldője csak azt kéri a címzettől, hogy adja meg a bankszámlaszámát.

Az is előfordul, hogy valaki "kisebb segítséget" igényel, hogy hozzájuthasson mesés nagyságú öröségéhez, mindehhez pedig megígéri, hogy siker esetén nem marad el a hálája. Ezek az úgynevezett nigériai típusú csalások, mert az afrikai országból indult el az első ehhez hasonló trükkös levél. Mayer Erika elmondta, hallott olyan emberről, akit sikerült becsapni, az illető Nigériába is kiutazott, és jelentős összeget utalt vélt jótevői számára.

Szép Gábor szerint a netes csalások kiszemelt áldozatai gyakran már akkor bajt csinálnak, ha rákattintanak egy rossz indulatúan elküldött e-mailre, hamis hirdetésre, mert kártevő vírusok, programok kerülhetnek ezzel a gépére. Gond lehet akkor is, ha valaki az adatait is megadja.

Gyanakodni kell akkor, ha valaki olyan adatokat kér tőlünk, ráadásul e-mailben, amelyekkel egyértelműn be tud azonosítani, és hozzáférhet például a pénzünkhöz, bankkártyánk, bankszámlánk megadott jellemzőinek segítségével. Ilyen adatokat egy normális szolgáltató e-mailben – pontosan azért, mert nem biztonságos –, egész egyszerűen nem kér – mondta a fogyasztóvédelmi egyesület elnöke.

"Az adataink pénzt érnek"

Szép Gábor a rafináltan meghirdetett hamis nyereményjátékokra is felhívta a figyelmet, amelyek talán nem tűnnek annyira átlátszó hazugságnak, mint egyes nigériai típusú trükkök. Előbbiek arra építenek, hogy egyes cégeknek, szolgáltatóknak valóban vannak alkalmanként akciói, amelyek során értékes ajándékokat sorsolnak ki. Ezt kihasználva bűnözők például olyan levelet küldenek kiszemelt áldozatuknak, amelynek lényege, hogy az illető bekerült néhány személy közé, akik között majd különleges utazásokat vagy éppen számítástechnikai eszközöket sorsolnak ki.

Mayer Erika szerint az is előfordul, hogy valós játékot szervez valaki és valós nyereményt oszt ki, de az ebben való részvételhez aránytalanul sok adatot kér. Ilyenkor feltehetően arról van szó, hogy az egész akció célja a fogyasztók minél teljesebb körű feltérképezése, mert az adataik a reklámozók számára sokat jelentenek. „Az adataink, és ezt ne felejtsük el, pénzt érnek, nagyon sok pénzt.” Azok, akik üzleti reklám céljára gyűjtik az emberek adatait, nagyon komoly kereskedelmet folytatnak a megszerzett információkkal. „Mi meg ingyen adjuk oda az adatainkat” – mondta Mayer Erika ügyvéd, internetes szakjogász.