A tudósok mindezt annak alapján erősítették meg, hogy egy százéves hajtincs révén megfejtették egy ausztrál őslakos férfi örökítőanyagát. Eredményei alapján a nemzetközi kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy az ausztrál őslakosok egy Afrikából mintegy 70 ezer évvel ezelőtt lezajlott kivándorlási hullám "leszármazottai". A mai európaiak és ázsiaiak ősei ezzel szemben egy másik - hozzávetőleg 24 ezer évvel ezelőtti - hullámban hagyták el Afrikát.

"Ezzel több mint 50 ezer évvel módosulnak a világ benépesedéséről szóló ismereteink" - írta Eske Willerslev és Morten Rasmussen, a Koppenhágai Egyetem két kutatója a Science című tudományos folyóiratban. A kutatásban több tucat szakember vett részt. "Az ausztrál őslakosok az emberiség első földrajzi felfedezőútjából származnak. Míg az európaiak és az ázsiaiak ősei még valahol Afrikában ültek, az ausztrál őslakosok elődei ismeretlen földeket értek el Ázsiában, majd átkeltek a tengeren Ausztráliába" - fogalmazott Willerslev.

A kontinensnyi ország bennszülöttjeinek pontos története vitatott. A legfontosabb kérdések közé tartozik, hogy a kelet-ázsiai térség egy vagy több kivándorlási hullámot követően népesült-e be. Ennek felderítésére a dán kutatók és kollegáik az ausztrál őslakosok genomját összehasonlították 79 ázsiai, európai, afrikai és han nemzetiségű kínai ember örökítőanyagával. Az eredmények szerint több kivándorlási hullám érte el Kelet-Ázsiát.

Becslések alapján Ausztrália őslakosainak elődei 75-64 ezer évvel ezelőtt váltak külön más embercsoportok őseitől. Ezt a hullámot egy második követte 50-24 ezer évvel ezelőtt, ebből származnak a mai európaiak és ázsiaiak, csakúgy mint az indiánok. Érdekesség, hogy volt két még korábbi kivándorlási hullám, de ezek a korai emberek kihaltak. Az ausztrál őslakosok genomjának szekvenálása arra is rámutatott, hogy a népcsoport az egyik legrégebbi "folyamatos" nép Afrikán kívül, és az Ausztráliába érkező első emberektől származik - írták a kutatók.