„Ebbe a tükörbe nehéz belenézni” – unokájuk fotózta végig Marika és Sándor tízéves búcsúját
Szajki Bálint fotóriporter éveken át dokumentálta, ahogy nagymamája otthon ápolja súlyos beteg nagypapáját.
Az ELTE Természettudományi Karának új létesítményét szerdán mutatták be a sajtó képviselőinek. Petrovay Kristóf, az ELTE TTK csillagászati tanszékének vezetője a planetárium kapcsán elmondta, hogy a Természettudományi Kar 1998-ban átadott lágymányosi épületében már tervezésekor kijelölték a planetáriumot és a csillagvizsgálót, de mindkét létesítmény a költségcsökkenés áldozata lett.
A csillagvizsgálót végül 2004-ben adták át, a planetáriumra, amelynek nettó beszerzési költségei 18,5 millió forintot tettek ki, további hét évet kellett várni. A többi hazai planetáriummal szemben, amelyek optomechanikai rendszerű létesítmények, a digitálisnak sokkal tágabbak a lehetőségei - segítségével például fel lehet gyorsítani, vagy le lehet lassítani az időt. Ugyanakkor a kép minősége rosszabb, mint az optomechanikai rendszerű planetáriumok esetében.
MTI / Mohai Balázs
A digitális planetárium paramétereit ismertetve, Petrovay Kristóf elmondta, hogy a kupola átmérője 8 méter, a férőhelyek száma 34, a kerületi felbontás 2400 pixel. Csillagkatalógusa tízmillió csillagot tartalmaz. Szabad szemmel ugyan csak néhány ezer látható az égbolton. viszont a rendszerrel zoomolni is lehet, így a "láthatatlan" csillagokra is rá lehet közelíteni.
Petrovay Kristóf kitért arra, hogy megfelelő szoftveres háttérrel a vetítő alkalmas arra, hogy 180 fokos körkörös térszögben megjelenítse az égi objektumok egyes csoportjainak (például galaxisok, galaxishalmazok vagy tejútrendszerbeli objektumok) eloszlását, akár a Földről, akár az univerzum egy más pontjáról szemlélve. Ennek nem csupán az oktatásban, de bizonyos kutatási feladatok megoldásában is jelentősége lehet, elsősorban a kozmológia és a galaktikus csillagászat területén.Ismeretterjesztésre is használható az eszköz, ezért várják a középiskolás osztályok, szakkörök látogatását.
MTI / Mohai Balázs
A "napnyugtától" "napkeltéig" tartó vetítés során egymás után jelentek meg az "égbolton" a bolygók, a csillagok. A rendszer lehetővé teszi a bolygók pályájának nyomon követését a Nap körül, és megismerhető, hogy eközben a Merkúr milyen hurkot ír le. A vetítés során kiderül az is, hogy nem csupán a Szaturnusznak vannak gyűrűi, hanem Naprendszerünk három másik gázóriásának, a Jupiternek, az Uránusznak és a Neptunusznak is.
A rendszerrel megjeleníthető az összes csillagkép. Az európai kultúrkörben a görög mitológián alapuló csillagképrendszer honosodott meg, de a digitális planetárium segítségével megismerhető, hogy miként nevezték a csillagképeket az ókori egyiptomiak, a kínaiak, aztékok, vagy az eszkimók. Mivel a Föld forgástengelye huszonhatezer éves ciklusban ír le kúp alakú mozgást, így a csillagok állása is folyamatosan változik. A digitális planetárium lehetővé teszi, hogy a látogatók megismerjék, miként néz majd ki a csillagos égbolt a távoli jövőben, ahogy azt is, milyen volt a teljes napfogyatkozás 1999 augusztusában.
